Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A 2014 évi adócsomag kiemelt eleme a családi adózás kiterjesztése. A családi adókedvezmény eddigi szabályainak változatlanul hagyása mellett 2014-től bevezetésre kerül a családi járulékkedvezmény rendszere, amely alapján az egyéni egészségbiztosítási járulékból és a nyugdíjjárulékból is levonható a személyi jövedelemadónál fel nem használt családi kedvezmény.
Családi kedvezmény mellé családi járulékkedvezmény is érvényesíthető
A gyermekes családokat érintő összevont adóalap kedvezmény igénybe nem vett összegét a jövő évtől érvényesíteni lehet a nyugdíjjárulékkal és az egészségbiztosítási járulékkal szemben is. A családi járulékkedvezmény a kiskeresetű családoknak adócsökkentést jelent 2014-ben, hiszen azok a családok, akik a jelenlegi szabályok szerint nem tudták igénybe venni a családi kedvezmény teljes mértékét, mert nem volt elég jövedelmük hozzá, jövőre azt az egyéni járulékukból is érvényesíthetik. Így több pénz marad a kisebb jövedelemmel rendelkező családoknál, az intézkedés a családok növekvő jólétét szolgálja. A családi kedvezmény kiterjesztésével kb. 260 000 kiskeresetű család számára a bruttó jövedelem lényegében egyenlő lesz a nettóval, ezért náluk ténylegesen nagyobb jövedelem realizálódik. A módosítás főként három vagy több gyermeket nevelő családokat és két gyermeket nevelő egykeresetű családokat érint.
A családi kedvezményt a személyi jövedelemadó törvény határozza meg, a családi járulékkedvezményt pedig 2014-től a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény.
A családi kedvezmény és a családi járulékkedvezmény együttes igénybevételének a maximális mértéke a jövő évtől, az eddigi 16 %-kal szemben a bruttó bér 33 % lehet, ami 16% személyi jövedelemadóból, 7% egészségbiztosítási járulékból és 10% nyugdíjjárulékból tevődik össze.
A családi kedvezmény jelenlegi szabályai
A családi kedvezmény összevont adóalap kedvezményként vehető igénybe, és célja, hogy az eltartottak neveléséhez, gondozásához szükséges jövedelem a családoknál maradjon, ezért a családi kedvezményből személyi jövedelemadó levonás nem történik.
A családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját a családi kedvezménnyel csökkentheti, az önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelemből és az egyéb jövedelemből érvényesíthető.
A családi kedvezmény mértéke
A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként
a) egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint,
b) három és minden további eltartott esetén 206 250 forint.
Eltartottnak minősül
a) a kedvezményezett eltartott,
b) az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető.
Kedvezményezett eltartott
a) az, akire tekintettel a magánszemély a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult,
b) a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),
c) az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
Az eltartottak száma azt fejezi ki, hogy egy család hány gyermekről, eltartottról gondoskodik. A kedvezményezett eltartottak száma pedig az, hogy az eltartottak közül hány személy után jár a családi kedvezmény.
Jogosultsági hónap az a hónap,
a) amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll,
b) amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják,
c) amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik.
Ki jogosult családi kedvezmény érvényesítésére?
Munkajogi kérdés válasz csomag
|
|---|
Családi kedvezmény érvényesítésére jogosult
a) az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, kivéve azt a magánszemélyt, aki a családi pótlékot
aa) vagyonkezelői joggal felruházott gyámként vagy vagyonkezelő eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel,
ab) szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel
kapja;
b) a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa;
c) a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);
d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély
A családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy) és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak.
Családi járulékkedvezmény jövő évtől
A Tbj. 2014. januártól kiegészül a 24/A-24/C. §-sal, melyek az új családi járulékkedvezmény szabályait tartalmazzák. A személyi jövedelemadó törvény szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és – a családi kedvezményt megosztással érvényesítő – biztosított házastársa, élettársa családi járulékkedvezményre jogosult. A családi járulékkedvezmény a biztosított által fizetendő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összegéből vehető igénybe, ezen járulékok összegét csökkenti.
A járulékkedvezmény mértéke
A családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, a személyi jövedelemadó törvény szerinti családi kedvezmény összegéből ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 16 %-a, legfeljebb az egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék együttes összege. A családi kedvezmény tényleges érvényesítése történhet a biztosított által, vagy közös igénybevétel esetén a jogosult biztosítottak által közösen, és/vagy a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen.
A családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja tv.
szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni. Ez alól kivétel a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összege.
A családi járulékkedvezmény érvényesítése
A családi járulékkedvezményt a családi kedvezmény közös igénybevétele vagy megosztása esetén meghatározott személyek döntésük szerint együtt is, de csak egyszeresen érvényesíthetik. A családi járulékkedvezmény együttes igénybevételének feltétele az érintett magánszemélyek – adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető – nyilatkozata, amely tartalmazza a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntésüket. A családi járulékkedvezmény összegét az éves bevallásban, munkáltatói adómegállapításban fel kell tüntetni. Ha a biztosított a családi járulékkedvezményt év közben érvényesítette, és az éves bevallásában az összevont adóalapja után személyi jövedelemadó kötelezettséget állapít meg, a családi járulékkedvezmény összegét nem kell újra megállapítani, és nem kell visszafizetni azt.
Egyéni és társas vállalkozó családi járulékkedvezménye
Egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni.
A foglalkoztató feladatai a családi járulékkedvezménnyel összefüggésben (Tbj. 51. §)
A foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására, ha az Szja tv. szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül. Családi járulékkedvezmény havi összegét nem érvényesítheti az, aki nem minősül az Szja tv. szerint családi kedvezményre jogosultnak. A biztosított az adóelőleg-nyilatkozatban rendelkezhet arról, hogy nem kéri a családi járulékkedvezmény havi összegének érvényesítését.
A családi járulékkedvezmény havi összege az Szja tv. szerinti családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti havi összege és a tárgyhavi személyi jövedelemadó adóelőleg-alap pozitív különbözetének 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék összege.
A foglalkoztató úgy érvényesíti a családi kedvezmény havi összegét, hogy az annak megfelelő összeget
a) természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy
b) ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a
járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy
c) ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a
járulékkedvezményre nyugdíj járulékként
nem vonja le, és nem fizeti meg az állami adóhatóságnak.
A családi járulékkedvezmény havi összegét a foglalkoztató a ’08-as bevallásában bevallja.
Családi járulékkedvezmény elszámolása az éves bevallásban (Tbj. 51/B. §)
A biztosított az év közben érvényesített családi járulékkedvezményről köteles az éves bevallásában elszámolni. Ha munkáltatói adómegállapítás választásra jogosult és azt a munkáltató vállalja, a munkáltatói adómegállapítás során kell elszámolni. Az elszámolásban fel kell tüntetni a családi járulékkedvezmény alapját, összegét, továbbá azt az összeget, amelyet a tárgyévre a családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató, a biztosított egyéni vállalkozó, vagy negyedéves összegeként a biztosított mezőgazdasági őstermelő érvényesített. A pozitív különbözet az adóbevallásban visszaigényelhető, illetve munkáltatói adómegállapítás esetén a személyi jövedelemadó különbözetére vonatkozó szabályok [Szja tv . 14. § (2) bekezdés] szerint kell eljárni, a negatív különbözetet az adóbevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetnie. A biztosított a befizetési kötelezettség 12 százalékának megfelelő különbözeti bírság fizetésére köteles, kivéve, ha a befizetési kötelezettség a 10 ezer forintot nem haladja meg.
Változások a szociális hozzájárulási adóban
Az élőmunka közterhei közé tartozik a kifizető, munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adó, melyben alapvető változások nem történtek, csupán néhány kisebb módosítás lesz 2014 évtől.
Szociális hozzájárulási adókedvezmények bővülése
Azon kutató munkakörben foglalkoztatottak után is lehet érvényesíteni a kutatók foglalkoztatása után járó szociális hozzájárulási adókedvezményt a jövő évtől, akik doktorjelöltek, illetve doktori képzésben vesznek részt. Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg.
A részkedvezmény mértéke:
a) Doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő esetében a foglalkoztatott munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett bruttó munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint 27 százaléka,
b) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy
doktorjelölt munkavállaló esetében a foglalkoztatott munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett bruttó munkabér, de legfeljebb 200 ezer forint 14,5 százaléka.
Szociális hozzájárulási adóalap bővülés
A munkaviszony megszűnése után, annak alapján juttatott jövedelmeket 2014-től szociális hozzájárulási adó terheli. Az adóalap megállapításánál a jogviszony megszűnése után kifizetett jövedelmet is számításba kell venni, és jutatott (kifizetett) adólapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor.
