28 órás munkahét jön a német fémiparban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több hétig tartó sztrájksorozatával elérte a legnagyobb német szakszervezet a 28 órás munkahét intézményének bevezetését a fém-, és elektronikai iparban.


Az ágazat 3,9 millió dolgozójának érdekeit képviselő IG Metall és a munkaadók keddi megállapodása szerint 2019-től a munkavállalók külön indoklás nélkül heti 35 óráról 28 órára csökkenthetik munkaidejüket két évi időtartamra.

A 2020 áprilisáig érvényes új bérmegállapodás alapján a dolgozók az idén áprilistól 4,3 százalékos fizetésemelést kapnak, és egy évente járó külön juttatást, amely a havi fizetés 27,5 százalékának felel meg. A gyermeket nevelő, hozzátartozót ápoló vagy váltott műszakban dolgozó munkavállalók szabadnapokra is beválthatják a juttatást. 

Egyszeri juttatásként havi 100 euró (31 ezer forint) is jár még a 2018 január-márciusi időszakra, és további 400 euró, amit legkésőbb 2019 júliusában utal át a munkaadó. 

A megállapodás egyelőre Baden-Württemberg tartományra vonatkozik, de mintaként szolgál az IG Metall többi körzetében, és várhatóan mindenütt át is veszik a munkaadói érdekképviseletek.

[htmlbox mt_kommentar]

 

Az IG Metall közleménye szerint a megállapodás révén a munkavállalók méltányos részesedéshez jutnak a kiváló helyzetben lévő ágazat sikereiből, reáljövedelmük így jelentősen emelkedik. A munkaidő beosztásában pedig sikerült fordulatot elérni, ezentúl nem a munkaadó kiváltsága, hogy rugalmasan rendelkezzen a munkaidővel, mert a munkavállalóknak is lesz lehetőségük arra, hogy kevesebbet dolgozzanak, ha ezt kívánja meg az egészségük vagy a család.

Az IG Metall felhívására január eleje óta több hullámban sztrájkoltak az ágazat dolgozói. A legnagyobb szabású akciót az előző héten hajtották végre, akkor nagyjából félmillióan függesztették fel a munkát 24 órára. 

A munkabeszüntetés elsősorban autógyárakat és autóipari beszállítókat sújtott, sztrájkoltak a többi között a BMW, a Daimler, a Ford és a Volkswagen, a beszállítók közül pedig például a Bosch, a Magma és a Schaeffler egy vagy több üzemében. A tiltakozó akció jelentőségét mutatja, hogy az autóipar állítja elő az Európai Unió legnagyobb gazdaságát működtető Németország hazai össztermékének (GDP) nagyjából 10 százalékát.

Németországban megszokottak a kollektív bértárgyalásokra szervezett ágazati sztrájkok, 2016-ban és 2015-ben is tartottak országos munkabeszüntetéseket.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 8.

MASZSZ: csak úgy jön ki a matek, ha 2027-re 500 forint lesz az euró

Ez a matek nem jön ki, legfeljebb csak akkor, ha 2027-re 500 forint lesz az euró – reagált a Magyar Szakszervezeti Szövetség a miniszterelnök elképzelésére, miszerint 2-3 éven belül ezer euróra nő a hazai minimálbér és 1 millió forintra az átlagbér. Így viszont már egyáltalán nem olyan biztató ez a vízió. Amennyiben a terv mégis megvalósul, a MASZSZ elvárja, hogy ennek nyertesei a kis- és középkeresetűek legyenek. A szövetség ehhez minden szakmai segítséget megadna – olvasható az Adó Online közleményben.

2024. október 8.

A munkáltatói utasítás írásba foglalása

A munkavégzés során gyakran felmerül a kérdés, hogy a munkáltató által közölt utasításokat minden esetben szükséges-e írásban rögzíteni vagy elegendő, ha azok csak szóban hangzanak el. A szóbeli utasítás sokszor kézenfekvőbb, kevesebb adminisztrációval és ráfordított idővel jár, mintha a munkáltató mindent írásban rögzítene. Azonban mind a szóbeli, mind az írásbeli utasítási formának megvannak a maga előnyei és hátrányai a munkaviszony keretein belül, így minden helyzetben megtalálható a megfelelő forma.

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.