Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Júliusban 173 ezer volt a regisztrált munkanélküliek száma, míg több, mint 4,7 millióan dolgoztak.
A munkanélküliek száma júliusban 173 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt. A május-júliusi háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 160 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,3 százalékos volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A 15-74 éves munkanélküliek száma 37 ezerrel, a munkanélküliségi ráta 0,8 százalékponttal csökkent az időszakban éves összevetésben. A 15-24 éves munkanélküliek száma 30 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 4,8 százalékponttal, 9,9 százalékra mérséklődött. Ennek ellenére az összes munkanélküli 18,5 százaléka közülük került ki. A 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,6 százalékponttal, 2,8 százalékra csökkent, míg az 55-74 évesek 3,0 százalékos értéke lényegében nem változott.
Júliusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 714 ezer volt, második hónapja haladta meg a 4,7 milliót. Május-júliusban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 699 ezer főt tett ki, 52 ezerrel többet, mint az előző év azonos időszakában – jelentette szintén a KSH.
Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 57 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 6 ezerrel nőtt, a közfoglalkoztatottaké 11 ezerrel csökkent.
A 15-64 éves korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,4 százalék volt, 1,1 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál.
(MTI)
Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.
Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) munkahelyi hőguta és hőstressz megelőzési terv – hőségprotokoll -, kidolgozását, ennek kollektív szerződésbe építését, valamint a jelenleginél jóval gyakoribb hatósági ellenőrzést szorgalmaz.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
