Legfeljebb 5 százalékos lehet a munkanélküliség
Tömeges elbocsátások nem várhatók, legfeljebb 5 százalék lehet a munkanélküliségi ráta 2023-ban – közölte a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ).
Tömeges elbocsátások nem várhatók, legfeljebb 5 százalék lehet a munkanélküliségi ráta 2023-ban – közölte a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ).
A munkanélküliek száma 10 ezerrel, 174 ezerre, míg a munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal, 3,6 százalékra csökkent – ismertette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 6,0 százalékra emelte Magyarország idei gazdasági növekedési prognózisát az előző, júniusi jelentésben szereplő 4 százalékról; a 2023-ast azonban 2,5 százalékról 1,5 százalékra csökkentette a kedden megjelent, legfrissebb gazdasági előrejelzésében.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban szeptemberben átlagosan 4,9 százalék volt a munkanélküliség, ami megegyezett az augusztusival.
Szeptemberben 185 ezren voltak állás nélkül, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalékos volt. A július-szeptemberi háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 178 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,6 százalékos volt – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal
A vártnál erősebb második negyedéves gazdasági teljesítmény mellett 2022-re 5,3 százalékos, míg jövőre 0,4 százalékos GDP növekedést várnak a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzői. A megemelkedett energia-, valamint élelmiszerárak miatt tovább nő az infláció, ugyanakkor az árkorlátozások fenntartása jelentős ársokkot előzött meg. A kedvező munkaerőpiaci kondíciók mellett a kormányzati támogatások hozzájárultak a fogyasztás bővüléséhez, amely azonban a következő negyedévekben már érdemben lassul.
Augusztusban 177 ezren voltak állás nélkül, a munkanélküliségi ráta 3,6 százalékos volt, míg a foglalkoztatottak száma elérte a 4 millió 713 ezret.
Júliusban 173 ezer volt a regisztrált munkanélküliek száma, míg több, mint 4,7 millióan dolgoztak.
A munkanélküliek száma 2022 júniusában 160 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,3 százalékos volt. A második negyedévben, az április-júniusi háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 157 ezret tett ki, a munkanélküliségi ráta 3,2 százalékon állt – közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az álláskeresők júliusi 231 ezres száma a rendszerváltás óta a második legalacsonyabb.
A munkanélküliek száma 169 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) államaiban tavaly decemberben már a nyolcadik egymást követő hónapban csökkent a munkanélküliség, a ráta 5,4 százalékra süllyedt a novemberi 5,5 százalékról.
Az augusztus-októberi háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 184 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalékos volt – közölte hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A munkanélküliek száma 194 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,0 százalékos volt; egy év alatt a 15-74 éves munkanélküliek száma 15 ezerrel, míg a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal csökkent.
Legfrissebb előrejelzésében felfelé módosította az idei gazdasági növekedésre vonatkozó várakozását a Századvég Gazdaságkutató: az idei évre 7,8 százalékos, míg 2022-re 5,5 százalékos GDP-növekedést prognosztizál.
A KSH friss adatai szerint júliusban 4,704 millió volt a foglalkoztatottak száma.
A munkavállalók száma a rendszerváltás óta nem tapasztalt szintre, 4,7 millió közelébe emelkedett.
Júniusban 47 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz mérve, az előző hónaphoz képest – a hibahatáron belül – 4 ezerrel nőtt. A munkanélküliek átlagos havi létszáma 193 ezer volt. A munkanélküliségi ráta egy év alatt 1,0 százalékponttal, 4,0 százalékosra csökkent – közölte szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A második negyedévben 0,6 százalékpontos éves csökkenés nyomán 3,9 százalékra csökkent a munkanélküliség – közölte a KSH.
Bár az április foglalkoztatási-munkanélküliségi adatokban még a járvány harmadik hullámának hatása tükröződik, a nyitás előrehaladtával, még akár a nyáron munkerőhiány is beállhat – állapították meg a megkérdezett gazdasági elemzők.