4,3 százalékos a munkanélküliség


Májusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 36 ezerrel, 4 millió 749 ezer főre nőtt. A munkanélküliek száma 212 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A március-májusi háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15-74 évesek körében 4 millió 745 ezer volt, 41 ezerrel több az egy évvel korábbinál. A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma nem változott, 2 millió 496 ezer főt tett ki, míg a nők esetében 41 ezerrel, 2 millió 249 ezer főre bővült.

A hazai elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 576 ezren dolgoztak, 42 ezerrel többen, mint egy évvel korábban. Míg a külföldön dolgozók létszáma kisebb (hibahatáron belüli) mértékben, 108 ezerre nőtt, addig a közfoglalkoztatottak létszáma 8 ezerrel, 61 ezerre csökkent.

A 15-64 évesek körében a foglalkoztatási arány 0,6 százalékponttal, 75,1 százalékra bővült. A ráta a férfiak esetében lényegében változatlan, 78,8 százalék maradt, míg a nőknél 1,2 százalékponttal, 71,4 százalékra emelkedett.

A március-májusi időszakban a 15-74 éves munkanélküliek száma az előző évhez képest 27 ezerrel, 219 ezerre, míg a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 4,4 százalékra nőtt. A munkakeresés átlagos időtartama 9,8 hónap volt, az összes munkanélküli 35 százaléka 3 hónapnál rövidebb ideje, míg 36 százaléka legalább egy éve keresett állást.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 19.

Budapesten elindult a fiatalokat a munkaerőpiacon segítő Ifjúsági Garancia Plusz program

Budapesten elindult az Ifjúsági Garancia Plusz program, amelynek célja, hogy a fiatalok minél rövidebb időt töltsenek munkanélküliségben, inaktivitásban vagy tanulás nélkül, illetve, hogy személyre szabott segítséget kapjanak a munkaerőpiaci helyzetük javításához – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala csütörtökön.

2024. július 16.

Munkáltatói fizetési felszólítás szabályai

A munkaviszonyból fakadó igények érvényesítésének elsődleges módja a peres eljárás, vagyis a bíróság előtti igényérvényesítés, azonban a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) lehetőséget teremt a munkáltatóknak arra, hogy – bizonyos feltételek fennállása esetén – fizetési felszólítással érvényesítsék igényüket a munkavállalókkal szemben.