500.000-es keret, és amit gyakran kihagyunk belőle


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sok kérdést vet fel az összes béren kívüli juttatásra vonatkozó keretösszeg kezelése. Bárcsak azt mondhatnám, hogy aki mondjuk 200.000 forint cafeteriát ad, annak nem kell foglalkozni ezzel a kérdéssel, de sajnos nem így van. Akár egy ilyen kisebb juttatási összeggel is túl tudjuk lépni a kedvező adózású éves keretet. Ennek egyik jellemző oka az időbeli elosztás, a másik, hogy nem számolunk bele minden ide tartozó juttatást.


A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint:
„Egyes meghatározott juttatásnak minősül továbbá a munkáltató által a munkavállalónak, valamint a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek az adóévben biztosított béren kívüli juttatások együttes értékének az évi 500 ezer forintot, illetve az 500 ezer forintnak – a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló a jogviszonyban töltött napokkal – arányos összegét (éves keretösszeg) meghaladó része. Az éves keretösszeg 500 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.”

Időzavar
Az idézett törvényi szakaszból jól látszik, hogy az éves keretösszeget minden juttatónak a nála jogviszonyban töltött napokkal arányosítva kell meghatározni.

Így ha az év negyedét tölti valaki nálunk, akkor máris 125.000 forintos kerethez kell viszonyítanunk a kapott összes béren kívüli juttatását. Persze jogos a kérdés, hogy miért is adnánk valakinek sok juttatást, ha csak pár hónapig dolgozik a cégnél.

Legtöbbször azért fordul ez elő, mert még nem tudjuk, hogy mennyi ideig fogunk együtt dolgozni.
Adminisztrációt egyszerűsíthetünk, ha ritkán, akár előre adunk ki mondjuk SZÉP Kártya feltöltést. Ha azonban a juttatást követő napon távozik a munkatársunk, akkor előfordulhat, hogy a feltöltés egy része már egyes meghatározott juttatásnak minősül. Így 35,7% helyett 51,17% összes közterhet kell majd utána fizetnünk.

Ezzel nem számoltunk

Természetesen mindenki beleszámolja az összkeretbe az Erzsébet-utalványt, a Széchenyi Pihenő Kártya feltöltést, a helyi bérletet stb. A nagyobb baj akkor adódik, ha egy munkáltató – legtöbbször a cafeteria rendszerén kívül – olyan juttatást ad, amiről nem is sejti, hogy itt is számolni kellene vele. Ilyen lehet a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben a munkavállalóknak és közeli hozzátartozóiknak nyújtott üdülési szolgáltatás. A személyenként a minimálbér értékéig kedvező adózással adott juttatás a munkatársunkra és a családjára összeszámolva akár magában is fel tudja emészteni a teljes 500.000-es keretet.

Hasonlóan nagy összegű és az éves keret szempontjából problémás juttatás lehet az iskolarendszerű képzés, mely a minimálbér két és félszereséig lehet béren kívüli juttatás.

Hogy ne kerüljünk ilyen bajba, tekintsük át egyben azokat az elemeket, amelyekkel számolnunk kell az éves keret túllépésénél:

  • a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelem a munkavállaló és közeli hozzátartozója részére
  • munkahelyi étkeztetés
  • Erzsébet-utalvány
  • Széchenyi Pihenő Kártya
  • iskolakezdési támogatás
  • helyi bérlet
  • iskolarendszerű képzés
  • önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás
  • egészségpénztári hozzájárulás
  • önsegélyező pénztári hozzájárulás
  • foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménybe fizetett hozzájárulás

Minden esetben a kedvező (35,7%) közteherrel adott juttatásrésszel kell az éves keret vizsgálatánál számolnunk.

Bár a személyi jövedelemadó törvény 71. § -ában kerül meghatározásra, mégis külön szabály alapján nem kell az éves összkerethez figyelembe vennünk az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba fizetett célzott szolgáltatást.

 

A cikk szerzője a CafeteriaTREND magazin alapítója.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 13.

A munkáltatók 37 százaléka tervez létszámbővítést a harmadik negyedévben a Manpower feljegyzése szerint

A magyarországi munkáltatók 37 százaléka tervezi bővíteni munkaerőkeretét a harmadik negyedévben, az előző negyedévben mért 31 százalék után, a leépítést tervező cégek aránya ugyanebben az időszakban 23 százalékra emelkedett 22 százalékról – derül ki a Manpower Magyarország csütörtökön közzétett negyedéves munkaerőpiaci előrejelzéséből.