A munkaidő szabályai 2. rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkavállalónak munkaviszonyból eredő kötelezettségei közé tartozik, hogy munkáját meghatározott időn át, munkaideje alatt kell végeznie. Az Mt. munkaidőre vontkozó szabályait vesszük végig pontról pontra kétrészes cikksoroztatunkban. A mostani írásban munkaidő beosztása, a rendkívüli munkaidő és a munkaidő nyilvántartás lesz a téma.


A munkaidő beosztása a munkáltatónál

Általános szabályok: A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) területére a munkáltató állapíthatja meg [Mt. 96. § (1) bek.] Döntése előtt legalább tizenöt nappal ki kell kérnie az üzemi tanács véleményét [Mt. 264. § (1) bek., (2) bek. j) pont].

A munkáltatónak a munkaidőt a munka jellegére, valamint az egészséges és biztonságos munkavégzés körülményeire figyelemmel kell beosztania [Mt. 97. § (1) bek.].

A munkarend (általános munkarend, munkaidőkeret, stb.) megválasztásánál – ha eltérést a szabályozás nem enged – alkalmazni kell a kapcsolódó előírásokat (lásd a munkaidőrendszerek cím alatt), és tekintettel kell lennie a munkavégzés sajátosságaira is. (Lásd az előző címszó alatt.)

A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó [Mt. 97. § (4) bek.].

Részletező szabályok:
  a) A beosztás szerinti napi munkaidő – a részmunkaidőt kivéve – négy óránál rövidebb nem lehet [Mt. 99. § (1) bek.].
  b) A beosztás szerinti napi munkaidő legfeljebb tizenkét óra,a heti munkaidő legfeljebb negyvennyolc óra lehet [Mt. 99. § (2) bek.].
  c) A beosztás szerinti napi munkaidőbe az Mt. 107. § a) pontban meghatározott idő (munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő) tartamát be kell számítani [Mt. 99. § (5) bek.].
  d) A beosztás szerinti heti munkaidőbe az Mt. 107. §-ában meghatározott idő (rendkívüli munkaidő) tartamát be kell számítani [Mt. 99. § (5) bek.].
  e) A beosztás szerinti napi munkaidőbe az ügyelet teljes tartamát be kell számítani, ha a munkavégzés tartama nem mérhető [Mt. 99. § (6) bek.].
  f) Az Mt. 92. § (2) bekezdése alapján készenléti jellegű munkakörben, illetve a munkáltató vagy tulajdonos hozzátartozójaként foglalkoztatott munkavállaló esetén – a felek írásbeli megállapodása alapján – a munkavállaló beosztása szerinti napi munkaideje legfeljebb huszonnégy óra, heti munkaideje legfeljebb hetvenkét óra lehet. E megállapodást a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidőkeret elrendelése esetén a munkaidőkeret utolsó napjára tizenöt napos határidővel felmondhatja [Mt. 99. § (3) bek.].
  g) A munkavállaló beosztás szerinti napi vagy heti munkaideje a b) és az f) pontban meghatározott tartamot legfeljebb egy órával meghaladhatja, ha a téli időszámítás kezdete a munkaidő-beosztás szerinti munkaidőre esik.
  h) Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén a b) pont, valamint a g) pont heti munkaidőre vonatkozó szabályát azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beosztás szerinti heti munkaidő tartamát átlagban kell figyelembe venni [Mt. 99. § (7) bek..
  i) Az Mt. 102. § (5) bekezdése szerinti meghatározott munkarendet alkalmazó munkáltatónál – munkaidőkeret hiányában – a szombaton történő munkavégzéssel érintett naptári héten a fenti b) pontnak és a g) pontnak a heti munkaidőről szóló rendelkezése nem irányadó [Mt. 99. § (8) bek.].
  j) A munkáltató – a felek megállapodása alapján – a napi munkaidőt legfeljebb két részletben is beoszthatja (osztott napi munkaidő). A beosztás szerinti napi munkaidők között legalább két óra pihenőidőt kell biztosítani (Mt. 100. §).
  k) A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásába n vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja [Mt. 97. § (5) bek.].

A munkaidő vasárnapra beosztása:

Természetesen vannak olyan munkahelyek, amelyeknél meg kellett adni a lehetőségét a vasárnapra történő munkaidő beosztásának. Az M. szerint vasárnap a rendes munkaidő
  a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
  b) az idényjellegű [lásd az Mt. 90. § c) pontját],
  c) a megszakítás nélküli (lásd az Mt. 90. § a) pontját),
  d) a több műszakos tevékenység [lásd az Mt. 90. § b) pontját] keretében,
  e) a készenléti jellegű munkakörben (lásd az Mt. 91. §-át),
  f) kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,
  g) társadalmi szükségletet kielégítő vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,
  h) külföldön történő munkavégzés során, valamint
  i) a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltató tevékenységet folytató munkáltatónál
foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be [Mt. 101. § (1) bek.].

Az a) pont tekintetében az Mt. 102. § (3) bekezdése megfelelően irányadó [Mt. 101. § (2) bek.].

Ha a készenléti jellegű munkakörben (lásd az Mt. 91. §-át) foglalkoztatott munkavállaló részére vasárnapra rendes munkaidőt osztottak be, számára a közvetlenül megelőző szombatra rendes munkaidő nem osztható be [Mt. 101. § (3) bek.].

A munkaidő munkaszüneti napra beosztása:

Munkaszüneti napra [Mt. 102. § (1) bek.] az Mt. rendelkezése alapján az alábbiak szerint osztható be a rendes munkaidő. Így
  a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben [Mt. 102. § (2) bek, 101. § (1) bek. a) pont],
  b) az idényjellegű munkakörben [Mt. 102. § (2) bek., 101. § (1) bek. b) pont],
  c) a megszakítás nélküli üzemmódban [Mt. 102. § (2) bek., 101. § c) pont],
  d) a társadalmi szükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén [Mt. 102. § (2) bek., 101. § g) pont],
  e) külföldön történő munkavégzés során [Mt. 102. § (2) bek., 101. § h) pont].

A munkáltató vagy munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha

  • a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy
  • baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor (Mt. 102. § (3) bek.).

A munkaszüneti napra vonatkozó beosztási szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, továbbá a húsvét- és a pünkösdvasárnap tekintetében [Mt. 102. § (4) bek.].

Az Mt. felhatalmazta a foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztert, hogy – legkésőbb a tárgyévet megelőző év október 31-ig – az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztásának a munkaszüneti napok miatti változtatását évenként rendeletben szabályozza. Ennek során vasárnap nem nyilvánítható munkanappá és a változtatásnak azonos naptári hónapra kell esnie [Mt. 102. § (5) bek.].

A rendkívüli munkaidő

Az Mt. lehetővé teszi, hogy a munkáltató kivételesen a rendes munkaidőn kívül, azt meghaladó időben is foglalkoztassa munkavállalóját, ezeket az időtartamokat rendkívüli munkaidőnek nevezve.

A rendkívüli munkaidő fajtái:

Az Mt. szerint rendkívüli munkaidő
  a) a munkaidő-beosztástól eltérő,
  b) a munkaidőkereten felüli,
  c) az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá
  d) az ügyelet tartama (Mt. 107. §).

A rendkívüli munkaidő lehetséges tartama:

Rendkívüli munkaidőt teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kétszázötven óra tartamra lehet elrendelni [Mt. 109. § (1) bek.]. Kollektív szerződés rendelkezése esetén azonban legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő is elrendelhető [Mt. 135. § (3) bek.].

A rendkívüli munkaidő elrendelésekor az előző bekezdésben foglaltakat arányosan kell alkalmazni, ha

  • a munkaviszony évközben kezdődött,
  • a munkaviszony határozott időre szól, vagy
  • részmunkaidőre jött létre [Mt. 109. § (2) bek.].

Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében [Mt. 108. § (2) bek.].

Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő

  • a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló részére, vagy
  • az előző bekezdésben meghatározott

esetekben rendelhető el [Mt. 108. § (3) bek.].

Sajátos szabályok ügyelet és készenlét estére:

Ismeretes, hogy a munkajog szabályai lehetővé teszik, hogy a munkáltató arra kötelezze a munkavállalót, hogy meghatározott ideig esetleges további munkavégzés céljából rendelkezésre álljon [Mt. 110. § (1) bek.]. A szabályok a munkavállaló rendelkezésre állási kötelezettségének kétféle módjáról rendelkeznek, nevezetesen az ügyeletről és a készenlétről. Ügyeletről akkor beszélünk, amikor magát a rendelkezésre állás helyét is meghatározza a munkáltató, készenlétről pedig amikor ezt ugyan a munkavállaló döntheti el, ezt azonban olyan módon kell megtennie, hogy a munkáltató számára elérhetősége biztosított legyen [Mt. 110. § (4) bek.]. A munkavállaló a rendelkezésre állás tartama alatt köteles munkára képes állapotát megőrizni és a munkáltató utasítása szerint munkát végezni [Mt. 110. § (3) bek.]

Az ügyelet tartama nem haladhatja meg a huszonnégy órát, amelybe az ügyelet megkezdésének napjára beosztott rendes vagy elrendelt rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani (Mt. 111. §). A készenlét havi tartama százhatvannyolc órát nem haladhatja meg, amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni (Mt. 112. § (1) bek.). Készenlét a heti pihenőnap (heti munkaidő) tartamára havonta legfeljebb négy alkalommal rendelhető el (Mt. 112. § (2) bek. A rendelkezésre állás tartamát legalább egy héttel korábban, egy hónapra előre közölni kell. Ettől a munkáltató a működésében előre nem látható körülmény felmerülése miatt eltérhet, ilyenkor az időtartamot az Mt. 97. § (5) bekezdése szerint rövidítheti [Mt. 110. § (6) bek.].

Négy órát meghaladó tartamú rendelkezésre állás

  • a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása,
  • baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy környezetet fenyegető veszély megelőzése, elhárítása, továbbá
  • a technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása

érdekében rendelhető el [Mt. 110. § (2) bek.].

A rendkívüli munkaidő elrendelésének módja:

A rendkívüli munkaidőt (rendelkezésre állást) a munkáltató akár szóban, akár írásban elrendelheti, de a munkavállaló kérésére ezt írásban kell megtenni [Mt. 108. § (1) bek.]

Egyes munkavállalói csoportokra vonatkozó különös rendelkezések

Az Mt. egyes munkavállalói csoportokra nézve állapotukra, családi helyzetükre, illetőleg egészségük megóvása végett sajátos védelmi jellegű korlátozásokat ír elő. Ezek az alábbiak:

1. A várandósági állapotban lévő nő a várandóság megállapításától a gyermek hároméves koráig
  a) egyenlőtlen munkaidő-beosztásban csak hozzájárulása esetén osztható be,
  b) a heti pihenőnapok kiadása szempontjából egyenlőtlenül nem osztható be,
  c) rendkívüli munkaidőre vagy készenlétre nem utasítható,
  d) éjszakai munkára nem kötelezhető.

2. A gyermekét egyedül nevelő munkavállalót gyermeke hároméves koráig ugyancsak megilletik az 1. pont alatti védelmi kedvezmények, ezen felül gyermeke hároméves korától négyéves koráig számára rendkívüli munkaidő vagy készenlét – az Mt. 108. § (2) bekezdésében foglaltakat kivéve – csak hozzájárulásával rendelhető el.

3. A munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészség-károsító kockázat fennállása esetén ugyancsak alkalmazni kell az 1. a)–c) pontban előírt védelmi előírásokat, ezen túl ebben az esetben a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje éjszakai munkavégzés során a nyolc órát nem haladhatja meg (Mt. 113. §).

4. A fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet és a több munkaviszony keretében történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani.

A fiatal munkavállaló számára

  a) legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni,
  b) négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet,
  c) legalább tizenkét óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani,
  d) éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el.

A fiatal munkavállaló esetében az Mt. 105. § (2) bekezdésében és a 106. § (3) bekezdésében és a 106. § (3) bekezdésébe n foglaltak nem alkalmazhatók (Mt. 114. §).

A munkaidő nyilvántartása

1. A munkáltató köteles nyilvántartani a rendes és a rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét tartamát. A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő,.valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is. A nyilvántartás – az előző mondatban foglaltaktól eltérően – az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető [Mt. 134. § (1)–(3) bek.].

2. A munkáltató továbbá köteles nyilvántartani az Mt. 92. § (2) bekezdése, a 99. § (3) bekezdése, valamint a 135. § (4) bekezdése szerinti megállapodásokat is (Mt. 134. § (4) bek.)

Elmerült az új Mt. részleteiben?
Itt a segítség: Munkajogi e-kommentár

Könnyen kezelhető, áttekinthető felület • Folyamatosan frissülő és bővülő adatbázis • Egyszerűen kereshető magyar és nemzetközi jogi anyagok

Részletekért kattintson >>>

Eltérő megállapodás korlátai és lehetőségei

Az indokolás szerint az Mt. lehetővé teszi, hogy egyes esetekre, illetve az egyes ágazatok tekintetében azok sajátosságait figyelembevevő szabályozás alakuljon ki. Ezt szolgálják az általános szabályoktól való eltérésről szóló speciális rendelkezések, melyek az alábbiak:

Ahol az eltérés tilos: Sem a felek megállapodása, sem a kollektív szerződés nem térhet el az Mt.
  a) 122. § (5 bekezdésében,
  b) 127. § (1)–(2) és (4) bekezdésében, valamint
  c) 134. §-ban foglaltaktól [Mt. 135. § (1) bek.].

Ahol a kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el: Így az alábbi esetekben:
  a) az Mt. 86–93. §-ban,
  b) az Mt. 95-§-ban,
  c) az Mt. 96. § (2)–(3) bekezdésében,
  d) az Mt. 97. § (1) bekezdésében,
  e) az Mt. 99. §-ban,
  f) az Mt. 101. –108. §-ban,
  g) az Mt. a 109. § (2) bekezdésében,
  h) az Mt. 111. §-ban,
  i) az Mt. 113–121. §-ban,
  j) az Mt 124–126. §-ban,
  k) az Mt. 127. § (5) bekezdésében,
  l) az Mt. 128–133. §-ban
meghatározott szabályoktól [Mt. 135. § (2) bek.].

Ahol a kollektív szerződés kiterjesztheti a munkavállaló kötelezettségét: A kollektív szerződés rendelkezése alapján – a kettőszázötven órás általános korláttal szemben – legfeljebb háromszáz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el [Mt. 135. § (3) bek.].

Az egyes ágazatokra vonatkozó eltérések lehetőségei: A felek írásbeli megállapodása az Mt. 99. § (2) bekezdésében foglaltaktól, kollektív szerződés az Mt. 101–109. §-ban foglaltaktól

  a) a polgári repülésben hajózó, légiutas-kísérő, repülőgépes műszaki, továbbá a légi utasok és járművek földi kiszolgálását végző, valamint a légi navigációs szolgáltatások biztosításában közreműködő vagy azt közvetlenül támogató,
  b) a belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó,
  c) a közúti közlekedésben a menetrend szerinti helyi, valamint az ötven kilométert meg nem haladó útszakaszon végzett helyközi menetrend szerinti személyszállítást végző és a zavartalan közlekedést biztosító,
  d) a vasúti személyszállítás, valamint a vasúti árufuvarozás körében utazó vagy a zavartalan közlekedést biztosító munkakörben,
  e) a kikötőben
foglalkoztatott munkavállalók tekintetében eltérhet.

A megállapodás feltétele, hogy
  a) a beosztás szerinti munkaidő az Mt. 99. § (2) bekezdésben előírt tartamot legfeljebb tizenkét órával haladhatja meg,
  b) a megállapodást a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidőkeret elrendelése esetén a munkaidőkeret utolsó napjára tizenöt napos határidővel felmondhatja [Mt. 135. § (4)–(5) bek.].

Az osztott munkaidő bevezetésének, megállapításának lehetővé tétele. Kollektív szerződés az előző pontban foglalkoztatott munkavállaló esetében osztott munkaidő állapíthat meg [Mt. 135. § (6) bek.].


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: értéket teremt

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 17.

Vegyes képet mutat a középkorúak keresetének alakulása

Vegyes képet mutat a bevételek alakulása a 30-59 éves korosztályban: a válaszadók 52 százaléka növekedésről számolt be, közel 35 százalékuknál nem történt változás, 13 százalékuknak pedig kevesebb jutott az elmúlt egy év során – áll a K&H biztos jövő felmérésében.