6,9 százalékkal nőtt a reálbér


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A minimálbér-emelés és az szja-csökkentés nyomán az átlagfizetés vásárlóereje érdemben nőtt.


2016. első két hónapjában a bruttó átlagkeresetek 5,9 százalékkal nőttek éves összevetésben; az emelkedést a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7%-os emelése, a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék indokolta leginkább – közölte honlapján a KSH.

A nettó keresetek – az szja-kulcs csökkenése nyomán – 7,5 százalékkal emelkedtek. Az é első két hónapjában az infláció 0,6 százalékos volt, így a reálkereset 6,9 százalékkal nőtt.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 248 800 forint volt.

A bruttó átlagkeresetek az információ és kommunikáció gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (489 800 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabbak (149 800 forint).

Kiskönyvtár az áfáról sorozat két új kötete + Vacsora-kódex

– Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban

– Különös adózási módok az áfa rendszerében és a

– Vacsora-kódex

Rendelje meg most >>

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 165 500 forint volt. 2016-ban a családi adókedvezmény igénybevételének szabályai – elsősorban a kétgyermekes családok esetében – jelentősen módosultak, ami befolyásolta a nettó keresetek nagyságát és változását. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 172 600 forintra becsülhető.

A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 259 600 forint, a munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,1% volt.

A KSH részletes adatait itt találja.

2016. első két hónapjában a bruttó átlagkeresetek 5,9 százalékkal nőttek éves összevetésben; az emelkedést a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7%-os emelése, a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék indokolta leginkább – közölte honlapján a KSH.

A nettó keresetek – az szja-kulcs csökkenése nyomán – 7,5 százalékkal emelkedtek. Az é első két hónapjában az infláció 0,6 százalékos volt, így a reálkereset 6,9 százalékkal nőtt.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 248 800 forint volt.

A munkaügyi compliance audit

A kötet a vállalatok adminisztratív funkcióinak munkajogi, menedzsment, szakmai, és más vonatkozó piaci előírások alapján történő vizsgálatához nyújt segítséget.

Megrendelés >>

A bruttó átlagkeresetek az információ és kommunikáció gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (489 800 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabbak (149 800 forint).

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 165 500 forint volt. 2016-ban a családi adókedvezmény igénybevételének szabályai – elsősorban a kétgyermekes családok esetében – jelentősen módosultak, ami befolyásolta a nettó keresetek nagyságát és változását. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 172 600 forintra becsülhető.

A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 259 600 forint, a munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,1% volt.

A KSH részletes adatait itt találja.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 28.

4,3 százalékos a munkanélküliség

Májusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 36 ezerrel, 4 millió 749 ezer főre nőtt. A munkanélküliek száma 212 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. június 28.

A jogaikkal nem pusztán élő, hanem visszaélő munkavállalók helyzete

A munkajog egyik alapvető célja, hogy a munkáltatóhoz képest alapvetően sérülékenyebb helyzetben lévő munkavállalók számára megfelelő védelmet biztosítson. A munkajogi garanciák erdejében azonban könnyű letérni a kitaposott ösvényről, így időnként előfordul, hogy a munkavállaló jogait nem rendeltetésüknek megfelelően, azon túlterjeszkedve, visszaélésszerűen gyakorolja.

2024. június 26.

A munkahelyi bizonytalanság tanulásra ösztönöz

Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.