Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A 2021-es évre vonatkozó minimálbér és garantált bérminimum is 4%-kal emelkedett, amelyeket a 2021. február hónapra járó munkabérek megállapításánál már alkalmazni is kell.
A minimálbér egy olyan minimális mértékű bér, amelyhez a munkavállalónak munkaviszonyban végzett munka esetén mindenképpen hozzá kell jutnia. Így a munkavállaló munkaszerződésében kötelezően meghatározandó alapbérnek legalább a minimálbér mértékét el kell érnie. Ha a felek ennél alacsonyabb mértékben állapítják meg a munkavállaló alapbérét, akkor az érvénytelen.
A garantált bérminimum lényegében egy emelt összegű minimálbérnek tekinthető, amely a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalókat illeti meg. A garantált bérminimum tehát csak akkor jár, ha az adott munkakör betöltéséhez szükség van legalább középfokú végzettségre, amelyet előírhat jogszabály vagy maga a munkáltató is. Ha azonban a munkakör betöltéséhez nincs szükség a legalább középfokú végzettségre, a munkavállalót a garantált bérminimum akkor sem illeti meg, ha egyébként rendelkezik e képesítéssel.
A garantált bérminimumra jogosultsághoz tehát két feltételnek kell együtt érvényesülnie: a munkavállalónak rendelkeznie kell legalább középfokú iskolai végzettséggel vagy középfokú szakképzettséggel és ez a középfokú képzettségi szint a munkakör betöltésének a feltétele kell, hogy legyen. A „legalább” vonatkozásában pedig a Kúria rámutatott, hogy habár az egyes jogszabályok különbséget tesznek a középfokú és az alsó középfokú képesítés között, azaz e kettő nem azonos képzettséget takar, mégsem lehet arra következtetni, hogy az alsó középfokú végzettség ne minősülne legalább középfokú végzettségnek a garantált bérminimumra jogosultság szempontjából (Mfv.III.10.077/2018.).
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 153. § értelmében a minimálbért és a garantált bérminimumot is kormányrendelet határozza meg, amely kormányrendeletben megjelölt összegeket naptári évenként felül kell vizsgálni. Ennek alapján a 2021. évre vonatkozó minimálbér és garantált bérminimum szabályait a 20/2021. (I. 28.) Korm. rendelet tartalmazza (a továbbiakban: Rendelet).
2021-ben a minimálbér és a garantált bérminimum mértéke az alábbiak szerint alakul:
| Minimálbér | Garantált bérminimum | |
| Havibér alkalmazása esetén | 167 400 forint | 219 000 forint |
| Hetibér alkalmazása esetén | 38 490 forint | 50 350 forint |
| Napibér alkalmazása esetén | 7700 forint | 10 070 forint |
| Órabér alkalmazása esetén | 963 forint | 1259 forint |
Teljesítménybérezésnél, a teljesítménykövetelmények 100%-os teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének kötelező legkisebb összege 167 400 forint, a garantált bérminimum összege pedig 219 000 forint.
Fontos, hogy a fenti összegek kizárólag a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalókra vonatkoznak. A teljes napi munkaidő általában 8 óra, azonban a felek ettől eltérően hosszabb (pl. napi 10 órás), illetve rövidebb (pl. napi 6 órás) teljes napi munkaidő kikötésében is megállapodhatnak [Mt. 92. § (1)-(2) és (4) bekezdés]. Attól függetlenül, hogy óraszámban a hosszabb vagy a rövidebb teljes napi munkaidő kevesebb/több, mint a 8 órás általános teljes napi munkaidő, a hosszabb és rövidebb teljes napi munkaidőben való megállapodás esetén is a fent ismertetett összegek az irányadóak. Vagyis mindenre, ami teljes napi munkaidőnek minősül (függetlenül a napi munkaórák számáról), a fenti összegek vonatkoznak [Rendelet 2. § (4) bekezdés].
Ettől eltérően, ha a felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben, azaz részmunkaidőben állapodnak meg, akkor a Rendelet 2. § (5) bekezdése értelmében a fenti összegeket az alapbér megállapítása során arányosítva kell figyelembe venni.
Tehát, ha a munkavállaló általános teljes napi munkaidőben (8 óra) vagy ennél hosszabb vagy rövidebb, de szintén teljes napi munkaidőben kerül foglalkoztatásra, az ő vonatkozásában havibér esetén az alapbérének el kell érnie a bruttó 167.400 forintot. Ha azonban a munkavállaló részmunkaidőben végzi munkáját, a minimálbér összege a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve veendő figyelembe az esetében. Így, ha a munkavállaló napi 4 órában végez munkát, de ez a munkaszerződésben rövidebb teljes napi munkaidőként került rögzítésre, akkor alapbérének el kell érnie legalább a minimálbér mértékét, míg, ha ugyanúgy 4 órában végez munkát a munkavállaló, de részmunkaidős foglalkoztatás keretében, akkor esetében az alapbérnek csak a minimálbér fele mértékét kell elérnie.
Az Mt. 145. § (1) bekezdése érvényesnek tekinti a feleknek azt a megállapodását, amely a vasárnapi vagy munkaszüneti napi (rendes) munkaidőben való munkavégzés pótlékát, a műszakpótlékot és az éjszakai pótlékot is magában foglaló alapbért állapít meg. E rendelkezés felveti a kérdést, hogy vajon a minimálbér összegében megállapított alapbér is magában foglalhatja-e az Mt. 145. § (1) bekezdésében említett pótlékokat. Az Mt.-ben erre utaló kifejezett tiltást nem találunk, azonban a szabály rendeltetéséből eredően a minimálbér összegébe nem lehet beépíteni a fenti bérpótlékokat.
