A 30 százalékos műszakpótlék megfizetése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bérügyekben manapság az egyik legfontosabb kérdés a 30%-os műszakpótlék megfizetésének a szabálya.


Amennyiben röviden szeretnénk meghatározni a jogosultsági feltételt, akkor azt mondanám, hogy az jogosult a műszakpótlékra, aki 18.00 és 06.00 óra között munkát végez és a munkaidő-beosztás szerinti munkavégzés kezdete a munkaidő-beosztás egyharmadában legalább négy órát eltér.

A kérdés komplex azonban annyira, hogy tüzetesen vizsgáljuk meg a jogszabályi rendelkezést.

A 2012. évi I. törvény 141. §-a szerint:

  • „(1) A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár.
  • (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.”

A Munkaügyi Felügyelet értelmezésében az egyharmados eltérés és a négy órás eltérés nem együttes feltétel. Erre figyelemmel, ha a munkavégzés kezdete nem tér el a beosztás egyharmadában, ám a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont esetében akár egyszer is megvalósul a négy órás eltérés, akkor a hatóság álláspontja szerint a munkáltató köteles megfizetni a munkavállaló részére a 30%-os műszakpótlékot.

Ez azonban véleményem szerint a „valamint” szó nyelvtani értelmére figyelemmel vitatható, hiszen annak szinonimái a következőek: továbbá, azonkívül, azonfelül, amellett, sőt még, tetejébe, ráadásul, ezenfelül, emellett, és, sőt, mitöbb, illetve, mindemellett, még, ugyanakkor, ezenkívül.

 

Erre figyelemmel pedig ez véleményem szerint együttes feltételként volna értelmezhető, ám vonatkozó bírói gyakorlat hiányában tanácsos lehet a felügyelet álláspontjának kövesse a bírságok elkerülése végett.

A cikk szerzője Barabás Miklós, társadalombiztosítási szakember, közgazdász, TAXON Oktatási és Szolgáltató Kft., a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 30.

A tavalyi év végéhez képest jobban aggódnak a munkahelyükért a magyar munkavállalók

Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.

2024. április 30.

A kollektív szerződést az a szakszervezet is felmondhatja, amelyik részt sem vett a megkötésében?

Korábban írtunk már az Alkotmánybíróság egy határozatáról, amelynek nyomán megváltozott a munka törvénykönyvének a kollektív szerződés módosítását érintő rendelkezése. A változás értelmében a kollektív szerződés módosításakor aláíró félként járhat el az a szakszervezet is, amelyik egy már meglévő kollektív szerződés hatálya alatt teljesíti a kollektív szerződés megkötésére való jogosultsághoz szükséges feltételt. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy az ilyen szakszervezet vajon a kollektív szerződés felmondásának jogát is megkapja-e.

2024. április 26.

Nőtt a munkanélküliség

A foglalkoztatottak száma 4 millió 746 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt márciusban. 2024 márciusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 38 ezerrel, 4 millió 746 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 217 ezer volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).