A csecsemőgondozási díj számításának alapja
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A 2015. január 1-ig még terhességi gyermekágyi segély néven ismert, ma már azonban csecsemőgondozási díjként (a továbbiakban: CSED) elnevezett ellátás arra szolgál, hogy a gyermek születéséhez kapcsolódó kieső jövedelmet pótolja. Előző cikkünkben a CSED jogosultsági feltételeiről írtunk, most az összegének számítására vonatkozó szabályokra térünk ki.
A csecsemőgondozási díj (a továbbiakban: CSED) a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra járó ellátás. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerint a szülési szabadság 24 hét, melyből az anya két hetet mindenképp köteles igénybe venni. Tehát a CSED összege maximum 24 hétre (a 168. napig) jár, amely szabadságot azonban az Mt. alapján úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen. Vagyis a csecsemőgondozási díj már a gyermek megszületése előtt igénybe vehető. Lehetséges, hogy az ellátást nem a szülő nő kérelmezi (pl. örökbefogadás, családba fogadás), ebben az esetben a csecsemőgondozási díjra való jogosultság azon a napon nyílik meg, amikor a jogszabályban meghatározott feltételek bármelyike bekövetkezik.
A 168 napos szabály eltérő azonban a koraszülöttekre tekintettel, mely esetben a szülési szabadság igénybe nem vett részét – ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák – a szülést követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.
Mi a CSED alapja?
A csecsemőgondozási díj összegének megállapításánál azt a jövedelmet lehet figyelembe venni, amelyet az igénylő az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért, valamint amely a személyi jövedelemadó-előleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képezte.
A jövedelem-alap kiszámítására azonban többféle megoldás is létezik
a.) Alap esetben 180 naptári napi jövedelmet kell alapul venni, amennyiben az igénylő rendelkezik legalább ennyi időre munkajogviszonnyal. Azonban az sem mindegy, hogy a 180 napot milyen időszakra nézzük. Eszerint a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva kell a 180 naptári napi jövedelmet igazolni. Azt is fontos tudni azonban, hogy ennek a biztosítási időszaknak folyamatosnak kell lennie ahhoz, hogy ez a 180 nap alapján lehessen a CSED-et kiszámítani. Amennyiben ugyanis a biztosítási idő megszakadt, akkor a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
A 180 napi jövedelem keresésekor azonban az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig is vissza lehet menni.
b.) Amennyiben az igénylőnek van 180 napos biztosítási jogviszonya, azonban ebben nincs egybefüggő 180 naptári napi jövedelme, akkor a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva elegendő a legalább 120 naptári napi jövedelem is. Vagyis a csecsemőgondozási díjat ebben az esetben a 120 naptári napi tényleges jövedelem alapján kell megállapítani.
c.) Amennyiben az előzőek egyike sem megfelelő a csecsemőgondozási díj naptári napi alapjának megállapítására, abban az esetben a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad részében kell meghatározni azt.
Azonban ez alól van kivétel is, ugyanis amennyiben a fennálló biztosítási jogviszonyban az igénylő tényleges jövedelme, vagy ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbér kétszeresénél kevesebb, akkor ebben az esetben ezek alapján kell megállapítani a CSED alapját.
Érdemes azonban ebből a szempontból külön választani a tényleges és a szerződés szerinti jövedelmet.
A tényleges jövedelem alapján akkor lehet számolni, ha az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban legalább 30 naptári napi jövedelemmel rendelkezik a kérelmező.
Szerződés szerinti havi jövedelemnek pedig a betegszabadság, egészségügyi szabadság, egyéni és társas vállalkozói, valamint mezőgazdasági őstermelői bevétel és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból fakadó díjazás számít, az alábbiak szerint számolva:
– a betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,
– egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,
– az egyéni és társas vállalkozók esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,
– mezőgazdasági őstermelők esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér
– a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló, szerződésben meghatározott díj.
Vannak, akik kedvezményben részesülhetnek
Vannak bizonyos esetek, amikor a csecsemőgondozási díj összege az előbbiektől eltérően, kedvezményesen állapítható meg. Ezek a szülést megelőzően született gyermekre igénybe vett CSED összegéhez köthetőek.
Eszerint a kedvezmény két esetben jár, egyrészt akkor, amikor a gyermek gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozást segítő ellátás igénybe vétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, másrészt abban az esetben, ha az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint az újabb gyermek születése okán számított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja.
A kedvezmény pedig arra vonatkozik, hogy a fenti esetekben az újabb gyermekre vonatkozó szabály helyett a magasabb naptári napi alapnak megfelelően kell az ellátást megállítani. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha az utolsóként megállapított ellátás alapja a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem alapján lett megállapítva. Tehát a minimálbér szerinti számítás alapján járó CSED-nél nem jár a fenti kedvezmény.
Álláskeresési ellátásban részesülők is kaphatnak CSED-et
Bár a csecsemőgondozási díj alapvetően a szülést megelőző jövedelem összegéhez kötődik, mégis lehetséges olyan eset, amikor konkrét munkavégzés és jövedelem nélkül is történik CSED-folyósítás.
Ez akkor lehetséges, amennyiben a csecsemőgondozási díjra való jogosultság az álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék folyósításának ideje alatt, vagy folyósításának szünetelése alatt, vagy ezek megszűnését követő 42 napon belül nyílik meg.
Ezekben az esetekben a csecsemőgondozási díj összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapján kell megállapítani, azonban a pénzbeli ellátás naptári napi alapja nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét.
Milyen mértékű a csecsemőgondozási díj?
A csecsemőgondozási díj a naptári napi alap, illetve a naptári napi jövedelem 70 %-a.
Az így megállapított összeg azonban személyi jövedelemadó köteles bruttó összeg, tehát az adókedvezmények figyelembe vételével a személyi jövedelemadó-előleget meg kell fizetni. Azonban csecsemőgondozási díj után egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség nem keletkezik.
