Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A diákok foglalkoztatásánál is írásban megkötött munkaszerződésre van szükség, amelyben meg kell határozni az alapbért és a munkakört, ezen felül célszerű, de nem kötelező rögzíteni a munkaviszony időtartamát, a munkavégzés helyét és a napi munkaidőt – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
Schanda Tamás emlékeztetett, hogy a Munka törvénykönyve szerint a 16 évesnél idősebbek vállalhatnak munkát, a szabály alól kivételt képez az iskolaszüneti munka, mert ebben az időszakban a 15. életévüket betöltöttek is dolgozhatnak. Felhívta azonban a figyelmet, hogy a 18 évesnél fiatalabb diákok munkába állásához szükség van a szülők írásos hozzájárulásához is, ebben az esetben a munkáltató és a diák között létrejött munkaszerződés csak a szülői hozzájárulással együtt érvényes.
Az államtitkár elmondta, a diákok foglalkoztatásánál is érvényes a minimálbér és a garantált bérminimum: amennyiben a tanuló napi nyolc órát dolgozik, akkor havonta legalább bruttó 161 ezer forint, ha középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkát lát el, akkor pedig bruttó 210 600 forint illeti meg.
Közölte, a munkáltatónak a munkaviszony kezdetét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé is jeleznie kell, a bejelentést a diákok az elektronikus ügyfélkapun ellenőrizhetik.
Az egyszerűsített foglalkoztatásnál, más néven az alkalmi munkánál példaként említette, hogy mezőgazdasági és turisztikai idénymunkánál ugyanazzal a munkáltatóval legfeljebb évi 120 napra létesíthetnek munkaviszonyt a diákok. Alkalmi munkánál legfeljebb öt egymást követő napig, egy hónapon belül legfeljebb 15 napig, éves szinten pedig legfeljebb 90 napig dolgozhatnak megszakítás nélkül a diákok. Ennél a foglalkoztatási formánál nem kötelező munkaszerződést kötni, az adóhatóságnak azonban be kell jelenteni – ismertette az államtitkár.
Hozzátette, a gazdaságvédelmi akcióterv értelmében 2020. december 31-ig a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati és vadászati alkalmi és idénymunka éves időtartama 180 napra emelkedett a korábbi 120 napról, a havi időtartama pedig 20 napra nőtt a korábbi 15 napról.
Az iskolaszövetkezetben történő foglalkoztatásról elmondta, a diák és a szövetkezet között létrejövő szerződésben – tagsági megállapodásban – egyebek mellett rögzíteni kell a fiatal által vállalt feladatok körét és az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj legkisebb összegét.
Schanda Tamás kiemelte, a fiatalkorúak foglalkoztatásánál a munkáltatóknak tudniuk kell, hogy a diákok éjszakai munkát nem végezhetnek, részükre rendkívüli munkaidő nem rendelhető el, a napi munkaidejük legfeljebb 8 óra lehet, az esetükben alkalmazott munkaidőkeret hossza pedig nem haladhatja meg az egy hetet. Minden munkavállaló, így a diákok feladatait is a munkaadóknak úgy kell meghatározniuk, hogy az nem veszélyeztetheti egészségüket, testi épségüket, egészséges fejlődésüket – jelentette ki az államtitkár.
Amennyiben valaki azt tapasztalja, hogy a munkahelyén nem biztosítottak ezek a feltételek, akkor jelezheti ezt a területileg illetékes munkavédelmi hatóságnak: a fővárosi vagy megyei kormányhivatalnak, illetve az ITM munkavédelmi főosztályánál is.
A diákmunkára vonatkozó részletes tájékoztatás az ommf.gov.hu oldalon található, a tájékoztatás átolvasása a fiataloknak, szüleiknek és a diákokat fogadó munkáltatóknak is érdemes – mondta Schanda Tamás államtitkár.
(MTI)
