A munkahely az a hely, ahol a munkavállalónak a munkaviszonyból származó kötelezettségeit teljesítenie kell. A munkavégzés helyét a felek többféleképpen is meghatározhatják, de arról mindenképp a munkaszerződésben kell rendelkezniük. Ha a megállapodás munkahelyre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz, akkor a szokásos munkavégzési helyet kell munkahelynek tekinteni.
A munka törvénykönyve bizonyos keretek között lehetővé teszi, hogy kiskorúak is munkaviszonyban dolgozzanak. Ilyen esetben szükségképpen a szülő (gyám) is interakcióba kerül a munkáltatóval, hiszen törvényes képviselőként ő az, aki meghatározott jognyilatkozatok megtételére jogosult a gyermek mellett vagy helyett. Milyen szerepet szán a törvény a dolgozó gyermek szüleinek, és mire kell ilyenkor odafigyelnie a munkáltatónak?
Az elállás a munkaszerződéstől való „szabadulást” teszi lehetővé. Milyen feltételek teljesülése esetén alkalmazható a jogintézmény?
Ha egy munkavállalónak nyilatkoznia kell arról, hogy milyen munkáltatónál dolgozik, ennek beazonosítása általában nem szokott nehézséget jelenteni. A munkaviszony tipikus esetben ugyanis egy munkavállaló és egy munkáltató között jön létre, s a munkaszerződésből jellemzően ki is tűnik, hogy azt milyen jogalany kötötte meg munkáltatóként.
A munkaszerződés alakiságával kapcsolatban egyértelműnek tűnik az írásbeli forma követelménye, mondván, vannak kötelező tartalmi elemek, amelyekben a feleknek mindenképpen meg kell állapodnia, így észszerű mindezt leírni is, ezzel megkönnyítve a későbbiekben a bizonyíthatóságot. Kérdés azonban, hogy mi történik, ha a felek nem foglalták írásba a munkaszerződést: érvényes, vagy az írásbeliség hiány miatt érvénytelenné válik?
A diákok foglalkoztatásánál is írásban megkötött munkaszerződésre van szükség, amelyben meg kell határozni az alapbért és a munkakört, ezen felül célszerű, de nem kötelező rögzíteni a munkaviszony időtartamát, a munkavégzés helyét és a napi munkaidőt – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
A munkahely meghatározása általában megtörténik a munkaszerződésben, azzal, hogy nem feltétlenül egy pontos cím kerül megjelölésre. Előfordulhat azonban, hogy a felek nem rendelkeznek a munkavégzés helyszínéről, amely főként akkor szülhet vitákat, ha a munkáltató később módosítani kívánja azt.
A munkavállalótól csak olyan információ közlésére kötelezhető, amely lényeges a munkaviszony szempontjából, és nem sérti a munkavállaló személyhez fűződő jogát. Ebből következően a munkáltató nem írhatja elő a létrejött párkapcsolatok bejelentésének kötelezettségét.
Munkavállalói kötelezettségeket fogalmazhatnak meg a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, így különösen a munkaviszonyt szabályozó jogszabályok valamint a munkavállalókra irányadó kollektív szerződés.
A munkavállalónak és a munkáltatónak egyaránt célja, hogy a munkaszerződésben foglaltak maradéktalanul teljesüljenek, illetve az ott meghatározott kötelezettségeinek a másik fél eleget tegyen. Ehhez a felek együttműködése, így különösen egymás kölcsönös tájékoztatása elengedhetetlen.
Minden munkavállalót foglalkoztatónak alapvető tudnivaló, hogy a munkaviszony létrejöttével kapcsolatban milyen kötelezettségei vannak, milyen dokumentumokat, milyen tartalommal és határidővel kell kiállítania új munkavállalója részére, majd megőrizni a munkaviszony végét követően. Ebben a cikkben gyakorlati útmutatást szeretnék nyújtani a munkáltatókká válóknak, illetve frissíteni tudásukat a már meglévő foglalkoztatóknak.
A felek a munkaviszony létesítésének idején fennálló körülményekre alapozva, azoknak megfelelő tartalommal kötik meg munkaszerződésüket, mely ennek megfelelően egy statikus állapotot rögzít. A változó viszonyokhoz igazodva a felek később közös akaratukkal módosíthatják megállapodásukat. Sőt, a munkáltató akár egyoldalúan is eltérhet a munkaszerződés egyes rendelkezéseitől, ám csak ideiglenesen.
A munkavállaló képességeiről való meggyőződésre a próbaidő szolgál, nem lehet munkaszerződés nélkül „kipróbálni” a munkavállalót. Ennek a jogellenes gyakorlatnak súlyos szankciói lehetnek.
Megtörténhet, hogy az írásba foglalt munkaszerződésben még az a kevés kötelező kellék sem szerepel, amely a munkaviszony létesítéséhez szükséges. Különösen akkor szokott előfordulni ilyen helyzet, ha a felek internetről letöltött szerződésmintával dolgoznak. Mit kell tenni, ha a munkavállaló felfedezi, hogy az írott munkaszerződésében semmi nem szerepel a munkabérről?
A munkaerő-kölcsönzés egy speciális háromoldalú jogviszony, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkajogviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi. A kölcsönbeadó és a kölcsönbevevő közötti jogviszony polgári jogi jogviszony, ebből fakadóan erre a megállapodásra a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni, míg a munkavállaló és a kölcsönbeadó közötti jogviszony tekintetében a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt., Törvény) rögzíti a szabályokat. Jelen cikkünkben ez utóbbit vesszük górcső alá.
Megtörténhet, hogy az írásba foglalt munkaszerződésben még az a kevés kötelező kellék sem szerepel, amely a munkaviszony létesítéséhez szükséges. Különösen akkor szokott előfordulni ilyen helyzet, ha a felek internetről letöltött szerződésmintával dolgoznak. Mit kell tenni, ha a munkavállaló felfedezi, hogy az írott munkaszerződésében semmi nem szerepel a munkabérről?
