A dolgozó fiatalok háromnegyede fizetésemelésre számít


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A dolgozó fiatalok 73 százaléka fizetésemelésre számít a következő egy évben, a többségük, 54 százalékuk az infláció alatti, 19 százalékuk pedig annál nagyobb mértékű emeléssel számol – derült ki a K&H ifjúsági indexének 2019 első negyedéves adataiból.

A közlemény szerint a reprezentatív felmérésben 300, 19-29 éves fiatal elégedettségét és jövőbeli várakozásait vizsgálták többek között a lakhatással, munkával, előrelépési lehetőségekkel, oktatással, egészséggel, családdal összefüggésben.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 20-29 évesek átlagos nettó fizetése az idei első negyedévben 208 ezer forintot tett ki. Amennyiben valóra válik a fiatalok várakozása, akkor azoknak, akik 1-3 százalékos fizetésemelésre számítanak a keresetük 210-214 ezer forintra növekedne, az optimistábbaknak pedig, akik az inflációt meghaladó növekedésre számítanak, egy 5 százalékos emeléssel számolva, havi bevételük a 218 ezer forintot is meghaladná.

A kutatásból az is kiderült, hogy a dolgozó fiatalok 49 százaléka szereti a munkáját, ugyanakkor ennél már jóval kevesebben látnak fejlődési, előrelépési lehetőséget az állásukban, arányuk ugyanis a 2018 utolsó negyedévében mért 32 százalékról idén az első negyedévben 22 százalékra esett vissza.

A válaszadók 37 százaléka nyilatkozott úgy, hogy megbecsültnek érzi magát a munkahelyén, mindez pedig 3 százalékpontos visszaesést mutat az előző negyedévhez képest. Az országon belül jelentősek az eltérések: a fővárost is magában foglaló központi régióban 54 százalék nyilatkozott pozitívan ebben a kérdésben, ezzel szemben a keleti megyékben már csak 33 százalék, a nyugati országrészben pedig 27 százalék gondolta így.

A dolgozó fiatalok 21 százaléka tervez külföldi munkavállalást, arányuk az elmúlt negyedévekben nem változott jelentősen. Ezzel szemben a felmérésben megkérdezett diákoknak már a 40 százaléka számolt be arról, hogy külföldön szeretne dolgozni, az előző negyedévben arányuk 41 százalék volt.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.