A férfiakat éri inkább munkabaleset – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Munkavégzés közben valamivel többen szenvedtek balesetet 2013-ban, mint egy évvel azelőtt. Az érintettek között kétszer annyi a férfi, mint a nő. A kényszerpihenő legjellemzőbb hossza 7–13 nap. Az InfoTandem heti infografikája.


A 2010-ben mért csaknem 20 ezres csúcsot követően két éven át fokozatosan mérséklődött a regisztrált munkabalesetek száma. Ez a trend tavaly megtört: a 3 napon túl gyógyuló munkabalesetekről készült jegyzőkönyvekből kirajzolódó 17,2 ezres szám 1,2 százalékkal meghaladja az előző esztendeit. A tárgyévben bekövetkezett halálos balesetek száma egy évtizede folyamatosan csökken, 2013-ban 53 ilyenre volt példa, míg 2004-ben még háromszor többre. A részben korábbi, ám csupán tavaly feldolgozott tragikus végű incidensekkel együtt azonban már 75-re emelkedik ez a szám, ami szintén felette van a 2012-es hasonló adatnak. A 187 súlyos esetből 176 férfiakkal történt. A nemek közti különbség összességében is markáns: a tavalyi 17,2 ezerből 11,3 ezer esetnél férfi volt az érintett.

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal kimutatásai szerint tavaly az összes munkabaleset 18 százaléka Budapesten történt. Ezres nagyságrendű ügyet emellett Pest megyében (1,72 ezer), Győr-Moson-Sopron megyében (1,39 ezer) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (1,03 ezer) rögzítettek. A legkevesebben – mindössze 292-en – Nógrádban szenvedtek balesetet a munkavégzés kapcsán, mintegy fél ezren pedig külföldön tartózkodtak éppen, amikor megsérültek.

Az érintettek szűk egyharmada két hétnél rövidebb időre esik ki a munkából, jó egyötödük viszont egy hónapnál is többet kénytelen kihagyni. Kérdés, miként módosítana az arányokon, ha pontos képünk lenne arról a 3,3 ezer esetről is, amelyeknél nem ismert a munkaképtelenség időtartama.

Életkor alapján a középkorúak számítanak a leginkább veszélyeztetettnek: 27 százaléknyian a 35–44 éves korosztályba tartoztak tavaly, további 23 százalék pedig a 45–54 évesek közé. Nemzetgazdasági áganként vizsgálódva hagyományosan a gépipariak vezetik a negatív statisztikákat; tavaly 3,3 ezer balesetes tartozott közéjük. Ezt a létszámot az egyéb feldolgozóipariak további 2,9 ezerrel fejelték meg. A nőknél a legnagyobb számban – mintegy ezren – a kereskedelemben dolgozók közül bizonyultak óvatlannak.

Felügyelői intézkedésre tavaly 2,37 ezer alkalommal volt szükség. A 142 munkavédelmi bírsághatározat nyomán 52,6 milliós büntetést szabtak ki, míg a 72 eljárási bírság összege 7,1 millió forintot tett ki.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.