A gyerek oktatásától is függhet a nyugdíj


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nyugdíjrendszer reformját javasolja a kormánynak és az Országgyűlésnek a Népesedési Kerekasztal; a testület által kidolgozott koncepció szerint a nyugdíjszámításnál figyelembe kellene venni a gyermeknevelésre fordított erőfeszítéseket, a felnevelt gyermekek számát és iskolázottságát is.


A Népesedési Kerekasztal javaslatait Benkő Ágota, a testület elnöke hétfőn juttatta el az MTI-hez.
A koncepció készítői emlékeztettek arra, hogy a magyar társadalomban kritikus mértéket öltött a gyermekvállalás visszaesése, és az „elöregedés, a járulékfizetésre alkalmas munkavállalók számának csökkenése belátható időtávon belül finanszírozhatatlanná teszi a nyugdíjrendszert”.

Ennek elkerüléséhez több gyermek vállalására és a munkaerőpiac igényeinek megfelelő felnevelésére van szükség, de a jelenlegi magyar nyugdíjrendszer csaknem kizárólag felosztó-kirovó elven működik, és gyakorlatilag bünteti a gyermekvállalást.

A jelenlegi rendszer „igazságtalan, gyakorlatilag önfelszámoló, és ezért korrekcióra szorul” – olvasható a közleményben.

A testület több konkrét javaslatot is tett arra, miként lehetne az új nyugdíjrendszerben érvényesíteni a gyerekvállalás és -nevelés erőfeszítéseit.

Eszerint például azoknak a kezdőnyugdíját, akik „egynél több járulékfizetőt állítottak maguk helyett, 1-nél magasabb, az e szintnél kevesebbel hozzájárulók járadékát 1-nél kisebb szorzóval” súlyoznák. Egy másik javaslat szerint a nyugdíjkorhatárt a gyermeknevelés figyelembevételével állapíthatnák meg.

A kerekasztal szerint fontos, hogy átlátható, mindenki számára érthető elvek alapján álló nyugdíjrendszer jöjjön létre.

Úgy látják, hogy egy megfelelő reform fenntarthatóvá és hosszabb távon is finanszírozhatóvá tenné a nyugdíjrendszert, ugyanakkor jelentős mértékű igazságtalanságot korrigálna, és kiiktatna egy mesterségesen létrehozott és fenntartott, erős „termékenységi ellenösztönzőt”. Jelezték azt is, hogy a nyugdíjreform a 40. életévüket betöltöttekre már nem vonatkozna.

A Népesedési Kerekasztalt 2009 novemberében alakították meg a Magyar Tudományos Akadémia szervezésében, a 2012-ben elhunyt Kopp Mária pszichológus, orvos kezdeményezésére. A kerekasztal már korábban is több olyan javaslatot dolgozott ki, amellyel azt igyekeztek elősegíteni, hogy a családok könnyebben tudjanak gyerekeket vállalni.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: értéket teremt

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 17.

Vegyes képet mutat a középkorúak keresetének alakulása

Vegyes képet mutat a bevételek alakulása a 30-59 éves korosztályban: a válaszadók 52 százaléka növekedésről számolt be, közel 35 százalékuknál nem történt változás, 13 százalékuknak pedig kevesebb jutott az elmúlt egy év során – áll a K&H biztos jövő felmérésében.