A hét kérdése: betegség felmondási idő alatt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az egyik munkavállaló 2014. március 5-én felmondással szüntette meg a munkaviszonyát. A felek megállapodtak abban, hogy a munkavállaló utolsó munkában töltött napja 2014.április 4. lesz, addig pedig munkát végez. A munkavállaló a felmondási idő alatt (2014. március 7-én) azonban beteg lett. Kihat-e ez a felmondásra? Meghosszabbítja-e ez a helyzet a felmondási időt? A gyógyulást követően folytatódik csak a felmondási idő, esetleg a felmondás ebben az esetben jogellenessé válik?


A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerint a felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődő időtartam, amely legalább harminc nap. A felmondási idő tehát a felmondás közlése és a munkaviszony megszűnése közé iktatódó időtartam [Mt. 68. § (1) bekezdés, 69. §]. A felmondási idő a munkaviszony része, annak tartama alatt ugyanazon jogok és kötelezettségek terhelik a feleket, mint a felmondás közlése előtt (bár munkáltatói felmondás esetén a felmondási idő felére a munkavállalót fel kell menteni a munkavégzés alól (Mt. 70. §).

2014 május 14-15.: XI. Magyar Munkaerő-kölcsönési Konferencia

A konferencia tematikáját úgy állítottuk össze, hogy a hazai kölcsönzési piac résztvevői (kölcsönbe adók és kölcsönbe vevők egyaránt) választ kaphassanak az éppen aktuális kérdéseikre. Kiemelten kezeljük a hamarosan aktuálissá váló áfa-előfinanszírozás megoldási lehetőségeit.

Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak, Simon Balázsnak (Humánia HRS Group Zrt) és Dr. Berke Gyulának (egyetemi docens, tanszékvezető PTE ÁJK) Jöjjön el kétnapos szakmai konferenciánkra!

Ízelítő a programból:

2014. május 14.

  • 10:10-12:15  Bevezető plenáris előadás: Likviditás – Van megoldás az ÁFA előfinanszírozására?
  • 13:30-15:15 Magyar munkavállalók külföldi munkavállalása

2014. május 15.

  • 10:00-10:40 Másodlagos piac
  • 11:00-12:30 Az iparág  jövője: regionális fúzió

Helyszín: Balatonkenese, Marina Port Hotel

Bővebb információk és jelentkezés itt

Ebből következően a felmondási idő alatt bekövetkező keresőképtelenség nem befolyásolja a felmondási idő hosszát, így annak lejártát sem. A munkaviszony akkor is a szabályszerűen közölt felmondás szerinti felmondási idő leteltével szűnik meg, ha közben a munkavállaló beteg lesz, vagy más okból mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól (például szabadságot vesz igénybe). Ez akkor is így van, ha a keresőképtelenség még a felmondási idő lejártakor (a munkaviszony megszűnésének napján) is tart. A felmondási idő alatti keresőképtelenség nem teszi a felmondást jogellenessé.

Munkajogi kiskönyvtár 3. rész: A munka díjazása

Közérthető példákon keresztül ismertetjük a munkabér elszámolásának, kifizetésének szabályait és részletesen bemutatjuk a távolléti díj számítását. Nem hiányozhat egyetlen számfejtéssel foglalkozó, vagy személyügyi szakember polcáról sem! Bővebb információk és megrendelés

Lapozzon bele a kiadványba >>>

Ettől eltérően, ha a munkáltató él felmondással, és a felmondás közlésekor a munkavállaló keresőképtelen, akkor a felmondási idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év lejártát követő napon kezdődik [Mt. 69. § (2) bekezdés a) pont]. Ez a szabály sem érinti viszont azt az esetet, ha a munkavállaló a munkáltatói felmondás közlése után lesz beteg. Ekkor a fent kifejtettek irányadóak, tehát a felmondás közlése után bekövetkező keresőképtelenség nincs kihatással a felmondási időre.

Válaszadó: Dr. Kártyás Gábor. További kérdéseket és válaszokat itt talál.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.