A hét kérdése: képzés idejére járó szabadidő


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkavállaló szociális asszisztens munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott. Munkáltatója a vele – és az összes többi munkavállalóval – történt egyeztetés nélkül készítette el az adott időszakra vonatkozó képzési tervet, amelyben munkavállaló kapcsán semmiféle továbbképzés nem szerepel. A munkavállaló nem tájékoztatta arról a munkáltatót, hogy a meglévő főiskolai végzettségéhez kapcsolódóan mesterképzésre jelentkezett. A munkavállaló felvételt nyert, levelező tagozatra. A munkavállaló szeptembertől részt kíván venni a képzésen. A régi Mt. 115. § az iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállaló részére biztosította a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt. A kérdésem az, hogy ebben az esetben a munkavállaló részére milyen szabadidőt köteles biztosítani a munkáltató, köteles-e a munkáltató a havi 4 alkalommal a munkavállaló távollétét engedélyezni,illetve, hogy a munkavállaló távollétének mi lesz a jogcíme?


A korábbi szabályozás valóban bármilyen iskolai rendszerű oktatás esetén automatikusan munkaidő-kedvezményt biztosított a munkavállalónak. A munkavállaló tehát a törvény erejénél fogva mentesült a képzésen, vizsgákon való részvételhez, felkészüléshez szükséges időre a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól (a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 115–116. §). Ezt a szabályt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) megszüntette, pontosabban egyedül az általános iskolai tanulmányok idejére tartja fenn [Mt. 55. § (1) bekezdés g) pont].

Ugyanakkor, az átmeneti rendelkezések szerint, a 2012. július 1-jét megelőzően megkezdett tanulmányokra a tanulmányok befejezéséig, de legfeljebb a jogszabály vagy az oktatási intézmény által előírt képzési idő tartamára továbbra is járnak ezek a kedvezmények (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény 12. §).

Alanyi jogon tehát nem mentesül kötelezettségei alól az iskolai rendszerű képzésre 2012. július 1. után beiratkozó munkavállaló, ezt a munkáltató nem köteles biztosítani. Így a munkavállalónak meg kell állapodnia a munkáltatóval arról, hogy a tanulmányi kötelezettségeivel érintett napokon fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, vagy például e napokra kérheti szabadság kiadását.

Természetesen annak sincs akadálya, hogy a munkáltató e napokra is fizessen valamilyen díjazást az önmagát fejlesztő munkavállalójának. A leírtak irányadóak a közalkalmazotti jogviszonyban állókra is.

Válaszadó: Dr. Kártyás Gábor. További kérdéseket és válaszokat itt talál.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 30.

A tavalyi év végéhez képest jobban aggódnak a munkahelyükért a magyar munkavállalók

Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.

2024. április 30.

A kollektív szerződést az a szakszervezet is felmondhatja, amelyik részt sem vett a megkötésében?

Korábban írtunk már az Alkotmánybíróság egy határozatáról, amelynek nyomán megváltozott a munka törvénykönyvének a kollektív szerződés módosítását érintő rendelkezése. A változás értelmében a kollektív szerződés módosításakor aláíró félként járhat el az a szakszervezet is, amelyik egy már meglévő kollektív szerződés hatálya alatt teljesíti a kollektív szerződés megkötésére való jogosultsághoz szükséges feltételt. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy az ilyen szakszervezet vajon a kollektív szerződés felmondásának jogát is megkapja-e.

2024. április 26.

Nőtt a munkanélküliség

A foglalkoztatottak száma 4 millió 746 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt márciusban. 2024 márciusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 38 ezerrel, 4 millió 746 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 217 ezer volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).