Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A tanulmányi szerződés alapján a tanulmányok folytatására a felek kölcsönös kötelezettségeket vállalnak. A tanulmányi szerződés megkötése, teljesítése és megszüntetése is számos gyakorlati kérdést felvet, amelyet a széles körű bírói gyakorlat is tükröz.
Itt van a szeptember, amellyel indul a következő tanév, és számos iskolai rendszerű, illetve iskolai rendszeren kívüli képzés és tanfolyam veszi kezdetét. A munkaviszony sem kizárólag csak munkavégzésről szól, hiszen a munkavégzéshez szükséges ismeretek frissítésére, a szaktudás folyamatos fejlesztésére igényt tarthat a munkáltató és a munkavállaló is. A tanulmányi szerződés épp ezt a közös akaratot fejezi ki, hiszen ennek alapján a tanulmányok folytatására nem kizárólag a munkáltató kötelezése, vagy kizárólag a munkavállaló elhatározása alapján kerül sor, hanem a felek kölcsönös kötelezettségeket vállalnak. A tanulmányi szerződés megkötése, teljesítése és megszüntetése is számos gyakorlati kérdést felvet, amelyet a széles körű bírói gyakorlat is tükröz.
A tanulmányi szerződés megkötésével kapcsolatban két gyakran előforduló tévhitet szükséges eloszlatnunk. Egyrészt, ha a munkavállalót a tanulmányok elvégzésre a munkáltató kötelezte, tanulmányi szerződést nem lehet kötni, és a képzés költségeit a munkáltató köteles viselni, valamint az iskolában töltött idő munkavégzésnek, munkaidőnek minősül, és arra munkabér jár. Másik fontos szabály, hogy tanulmányi szerződést csak a munkáltató és a munkavállaló köthet. Gyakran előfordul, hogy a munkáltató még a munkaviszony létesítése előtt beiskolázza a leendő munkavállalóját, hogy a megfelelő képességek birtokában kössön vele munkaszerződést. Az ilyen képzésre azonban nem köthető tanulmányi szerződés, hiszen a felek még nem állnak munkaviszonyban. Természetesen ez nem zárja ki azt, hogy a felek polgári jogi alapon kössenek a tanulmányi szerződéssel azonos jogokat és kötelezettségeket tartalmazó megállapodást, arra azonban a munkajogi szabályok nem alkalmazhatók.
A tanulmányi szerződés tartalmát maga a szerződés, és a Munka Törvénykönyve határozza meg. A törvényi szabályok csak néhány fontos rendelkezést rögzítenek, ezért a tanulmányok elvégzésének, a támogatásnak a módját, a munkavállaló kötelezettségvállalását célszerű a szükséges részletességgel a feleknek a szerződésben meghatározni. A tanulmányi szerződésben bármilyen fajtájú képzés, illetve bármilyen képzettség, vagy végzettség megszerzésére irányuló tanulmány támogatható, pl. iskolarendszerű (egyetemi tanulmányok) vagy iskola rendszeren kívüli képzés, nyelvi képzés, betanító képzés. A bírói gyakorlat szerint gyakorlatszerzésre is köthető tanulmányi szerződés, ha az a szükséges ismeretek elsajátításával, begyakorlásával összefügg. Azt is rögzíthetik a felek, hogy a munkavállaló legalább milyen eredménnyel köteles befejezni a tanulmányokat.
Kiskönyvtár az áfáról sorozat két új kötete + Vacsora-kódex |
|---|
|
– Különös adózási módok az áfa rendszerében és a – Vacsora-kódex |
A támogatás konkrét formája is sokféle lehet. A munkáltató megfizetheti a tandíj teljes vagy annak részösszegét, valamint az egyéb tanulmányi költségeket, mint például tankönyvek, vizsgadíjak. De biztosíthatja a munkáltató az oktatási intézménybe utazásnak, és az ott tartózkodásnak a költségeit is. Ha azonban a munkáltató a tanulmányi szerződésben meghatározottakon kívül egyéb támogatást is nyújt, vagy a tanulmányi szerződésben támogatásként meghatározott térítést nemcsak a szerződési cél megvalósulásának idejére folyósítja, úgy azt a bírói gyakorlat nem minősíti tanulmányi célú támogatásnak, és szerződésszegés esetén az nem követelhető vissza a munkavállalótól.
Azt is fontos rögzíteni, hogy a munkavállaló mennyi időre vállalja munkaviszonyának fenntartását a támogatásért cserébe. Ez legfeljebb 5 év lehet. A vállalt kötelezettség azonban nem a tanulmányok időtartamához, hanem a támogatás mértékéhez kell igazodjon, azzal kell arányos legyen. Néhány hónapos képzéssel szemben akár évekre is vállalhat kötelezettséget a munkavállaló, ha a képzésnek szokatlanul extrém magas költsége van, például külföldi tanulmányok. Ugyanakkor aránytalanul rövid időtartam bármikor érvényesen kiköthető, hiszen ez a megállapodás a munkavállaló javára szól.
|
Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
|
 |
Szerződésszegés esetén a Munka Törvénykönyve csak a munkáltató javára biztosít elállási jogot. A munkáltató lényeges szerződésszegése nem igényel munkavállalói megszüntető nyilatkozatot, mivel ez esetben a törvény rendelkezik akként, hogy a munkavállaló mentesül a tanulmányi szerződésből folyó kötelezettsége alól. A felek ugyanakkor más olyan esetekről is rendelkezhetnek, amikor megnyílik joguk az elállásra. A munkavállaló jelentős súlyú szerződésszegést követ el, ha a tanulmányokat nem folytatja, vagy azokat – neki felróhatóan – nem a tanulmányi szerződésben meghatározott eredménnyel teljesíti, illetve azt nem fejezi be a szerződésben meghatározott időtartam alatt, vagy a tanulmányok alatt, illetve azt követően a vállalt időtartam alatt felmondással megszünteti munkaviszonyát. A munkáltató szerződésszegése objektív tényállás, a bíróság azt nem vizsgálja, hogy a munkáltató a tanulmányi szerződést milyen okból nem teljesítette megfelelően. Ezért amennyiben a munkáltató, függetlenül attól, hogy milyen ok miatt, a tanulmányi szerződésben meghatározott tanulmányi szabadságnál jóval kevesebbet biztosít, vagy nem biztosítja a szerződésben rögzített munkaidő-kedvezményt az órákon történő részvételhez, lényeges szerződésszegést követ el. Ha a felek megállapodása szerint a munkavállalót a tanulmányai alatt szerzett képesítésnek megfelelő munkakörben kell foglalkoztatni, azonban a munkáltató ezen kötelezettségének az elvárható időn belül sem tesz eleget, a munkavállaló ebben az esetben is mentesül a tanulmányi szerződésből fakadó kötelezettségeinek teljesítése alól. A tanulmányi szabadság biztosításának esetenkénti hiánya, vagy a támogatás késedelmes teljesítése azonban még nem minősül lényeges szerződésszegésnek. A felek szerződésszegés esetére kötbér fizetésében is megállapodhatnak.
Ha a munkaviszony megszüntetésére kerül sor, a feleknek arra is figyelemmel kell lenniük, hogy a tanulmányi szerződés nem szűnik meg automatikusan a munkaviszonnyal. Ezért amennyiben a felek nem kívánják tovább fenntartani a tanulmányi szerződést, annak megszüntetéséről külön kell rendelkezni.
