A hét kérdése: külföldi oktató díjazása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cégünk pályázaton nyert összegből szakmai oktatást, előadást szervez, melyhez külföldről a visegrádi országokból érkeznek előadók. Az előadók Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából érkeznek mely országokkal van kettős adóztatást kizáró egyezményünk akkor a részükre kifizetett díj után a saját országukban fognak adózni? Jól gondoljuk, hogy a saját országukban keletkezik adókötelezettségük? Ebben az esetben milyen igazolást kell kiadni részükre?

A rendezvényen lesznek külföldi diákok is akik a részvétel kapcsán jutalmat, pénzbeli díjazást kapnak, részükre így kifizetett összeg szintén a saját országukban lesz adóköteles?

A kifizető cégnek a külföldi előadók, diákok részére  kifizetett összegek után van Magyarországon bejelentési, bevallási kötelezettsége?


A kérdésben említett országokkal kötött kettős adóztatást elkerülő egyezmények szerint (Csehország: 1996. évi XCIII. tv., Lengyelország: 1996. évi XCV. tv., Szlovákia: 1996.évi C. tv. – 20. cikk), az a térítés amelyet ezen országok szerinti illetőségű magánszemély tanuló  Magyarországon kap ellátásra, tanulmányaira vagy képzésre, az a magánszemély illetősége szerinti országban adóztatható, tehát a kifizető szempontjából ez egy adóalapot nem viselő kifizetés, feltéve, hogy az ezen kifizetések Magyarországon kívüli forrásokból származnak.

Az említett egyezmények 14. cikke rendelkezik a szabad foglalkozásuak jövedelméről. Szabad foglalkozásnak minősül az önállóan kifejtett tudományos vagy oktatási tevékenység is. Ha ezek a magánszemélyek nem rendelkeznek Magyarországon rendszeresen állandó bázissal, akkor ezen tevékenységből származó jövedelem az illetőség szerinti államban adóztatható.

Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás

Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül.
A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet.
A szolgáltatást a munkajog.hu portál felületén keresztül éri el, ahol többféle csomagajánlat közül is választhat.

Részletes információ >>

A magánszemélyektől illetőségigazolást célszerű bekérni, amivel igazolható az adómentes kifizetés. A kifizetésről a magánszemélynek egy igazolást állít ki a kifizető, amin feltüntetésre kerül a kifizetés jogcíme, dátuma és azon tény,hogy a magánszemély az illetősége szerinti államban köteles megfizetni az adót. 

Mivel adóelőleg alapot nem képez a kifizetés, így járulék alapot sem  fog képezni.

Válaszadó: Győri Éva


Kapcsolódó cikkek

2024. július 26.

4,2 százalékos a munkanélküliség

Idén júniusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest lényegében nem változott, 4 millió 768 ezret tett ki. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt.

2024. július 24.

A magyarok a bér alapján választanak munkahelyet

A munkavállalóknak globálisan állásuk hosszú távú biztonsága a legfontosabb szempont a munkahely kiválasztásánál, Magyarországon viszont a bérezés áll az első helyen – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a Stepstone Group, valamint a The Network és magyar partnere, a Profession.hu közös nemzetközi kutatásából. A mesterséges intelligencia térnyerése jól láthatóan átrajzolja a munkavállalói attitűdöket.

2024. július 24.

Több, mint 10 százalékkal nőttek a reálkeresetek

Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 448 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,8, a nettó átlagkereset 14,6, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).