A hét kérdése: külföldi oktató díjazása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cégünk pályázaton nyert összegből szakmai oktatást, előadást szervez, melyhez külföldről a visegrádi országokból érkeznek előadók. Az előadók Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából érkeznek mely országokkal van kettős adóztatást kizáró egyezményünk akkor a részükre kifizetett díj után a saját országukban fognak adózni? Jól gondoljuk, hogy a saját országukban keletkezik adókötelezettségük? Ebben az esetben milyen igazolást kell kiadni részükre?

A rendezvényen lesznek külföldi diákok is akik a részvétel kapcsán jutalmat, pénzbeli díjazást kapnak, részükre így kifizetett összeg szintén a saját országukban lesz adóköteles?

A kifizető cégnek a külföldi előadók, diákok részére  kifizetett összegek után van Magyarországon bejelentési, bevallási kötelezettsége?


A kérdésben említett országokkal kötött kettős adóztatást elkerülő egyezmények szerint (Csehország: 1996. évi XCIII. tv., Lengyelország: 1996. évi XCV. tv., Szlovákia: 1996.évi C. tv. – 20. cikk), az a térítés amelyet ezen országok szerinti illetőségű magánszemély tanuló  Magyarországon kap ellátásra, tanulmányaira vagy képzésre, az a magánszemély illetősége szerinti országban adóztatható, tehát a kifizető szempontjából ez egy adóalapot nem viselő kifizetés, feltéve, hogy az ezen kifizetések Magyarországon kívüli forrásokból származnak.

Az említett egyezmények 14. cikke rendelkezik a szabad foglalkozásuak jövedelméről. Szabad foglalkozásnak minősül az önállóan kifejtett tudományos vagy oktatási tevékenység is. Ha ezek a magánszemélyek nem rendelkeznek Magyarországon rendszeresen állandó bázissal, akkor ezen tevékenységből származó jövedelem az illetőség szerinti államban adóztatható.

Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás

Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül.
A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet.
A szolgáltatást a munkajog.hu portál felületén keresztül éri el, ahol többféle csomagajánlat közül is választhat.

Részletes információ >>

A magánszemélyektől illetőségigazolást célszerű bekérni, amivel igazolható az adómentes kifizetés. A kifizetésről a magánszemélynek egy igazolást állít ki a kifizető, amin feltüntetésre kerül a kifizetés jogcíme, dátuma és azon tény,hogy a magánszemély az illetősége szerinti államban köteles megfizetni az adót. 

Mivel adóelőleg alapot nem képez a kifizetés, így járulék alapot sem  fog képezni.

Válaszadó: Győri Éva


Kapcsolódó cikkek

2024. június 28.

4,3 százalékos a munkanélküliség

Májusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 36 ezerrel, 4 millió 749 ezer főre nőtt. A munkanélküliek száma 212 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. június 28.

A jogaikkal nem pusztán élő, hanem visszaélő munkavállalók helyzete

A munkajog egyik alapvető célja, hogy a munkáltatóhoz képest alapvetően sérülékenyebb helyzetben lévő munkavállalók számára megfelelő védelmet biztosítson. A munkajogi garanciák erdejében azonban könnyű letérni a kitaposott ösvényről, így időnként előfordul, hogy a munkavállaló jogait nem rendeltetésüknek megfelelően, azon túlterjeszkedve, visszaélésszerűen gyakorolja.

2024. június 26.

A munkahelyi bizonytalanság tanulásra ösztönöz

Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.