A hét kérdése: mezőgazdasági idénymunka


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

 

Mezőgazdasággal, többek között növénytermeléssel foglalkozó cég vagyunk. Traktorosaink munkaidejét célszerű lenne 6 havi munkaidőkeretben beosztani, hiszen januárban, februárban nem sok munkájuk akad. Ezért január februárban átlagosan napi 4 órában szeretnénk Őket foglalkoztatni, majd a szezon hónapjaiban napi 10-12 órában, természetesen a munkaidőkeret átlagában a napi munkaidő 8 óra. Kérdésünk, hogy amikor napi 4 órát foglalkoztatjuk őket, mennyi bért kell fizetni dolgozóinknak, mivel így órabéres munkát végeznek többnyire ebben az időszakban, még a szakmunkás bérminimumot sem kapnák meg? Lehetséges-e, hogy többet fizetünk nekik erre a hónapra, mint a munkaidejük szerint járna, majd később ezt levonjuk, amikor 10-12 órát dolgoznak?


Válasz:

Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás – munkaidőkeret vagy elszámolási időszak – alkalmazása mellett ingadozik, hogy a munkavállaló egy adott hónapban mennyi munkaidőt teljesít. Ezért a törvény külön szabályozza, hogy ilyen esetben hogyan alakul a munkavállaló díjazása (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, a továbbiakban: Mt. 156. §). A szabály lényege, hogy az egyenlőtlen munkaidő-beosztás mellett is havonta egyező mértékű díjazás jár, és csak az adott elszámolási egység végén kell a ténylegesen teljesített munkaidő alapján elszámolni.

A törvény megfogalmazásában, havibéres díjazás esetén, munkaidőkeretben a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás és órabéres díjazás alkalmazása esetén a munkáltató a munkavállaló munkabérét havonta az adott hónapban irányadó általános munkarend (hétfőtől péntekig beosztott 5 munkanap) szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével köteles elszámolni és kifizetni. Ez tehát azt jelenti, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás mellett az órabéres munkavállaló is minden egyes hónapban az órabér és az általános munkarend szerint teljesítendő óraszám szorzata alapján kapja meg a munkabérét.

Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás

Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül.
A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet.
A szolgáltatást a munkajog.hu portál felületén keresztül éri el, ahol többféle csomagajánlat közül is választhat.

Részletes információ >>

A ténylegesen teljesített munkaidőt a munkaidőkeret, illetve az elszámolási időszak lejártakor kell elszámolni. Ilyenkor össze kell vetni az általános munkarend és a napi munkaidő alapján kiszámított munkaidő mértékét a ténylegesen teljesített munkaidővel. Ha az elszámolás alapján a munkavállaló a már kifizetettnél alacsonyabb összegű munkabérben részesült, a különbözetet ki kell fizetni számára, adott esetben a munkaidőkereten felüli túlórapótlék szabályaira tekintettel. Ha viszont ennél magasabb összegű munkabérben részesült, úgy a többletet az előlegnyújtásból eredő szabályok szerint a munkáltató levonhatja a munkabérből.

Meg kell jegyezni, hogy az órabéresek fenti elszámolása csak a felek eltérő megállapodásának hiányában irányadó. A munkáltató és a munkavállaló megállapodhatnak „klasszikus órabérezésben” is, tehát hogy a munkavállaló minden hónapban a ténylegesen teljesített órák után kapja munkabérét. Ha ez az elszámolás egyes hónapokban nagyon alacsony bérkifizetést eredményezne, a felek megállapodhatnak munkabér előlegben is. Ilyen esetben a bér egy részét a munkáltató nem utólag, hanem előre fizeti meg. Az előleg visszafizetésével kapcsolatban maga a törvény felhatalmazza a munkáltatót, hogy az előlegnyújtásból eredő követelését a munkabérből később levonhatja [Mt. 161. § (2) bekezdés].

Válaszadó: dr. Kártyás Gábor. További kérdéseket és válaszokat itt talál.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. július 19.

Budapesten elindult a fiatalokat a munkaerőpiacon segítő Ifjúsági Garancia Plusz program

Budapesten elindult az Ifjúsági Garancia Plusz program, amelynek célja, hogy a fiatalok minél rövidebb időt töltsenek munkanélküliségben, inaktivitásban vagy tanulás nélkül, illetve, hogy személyre szabott segítséget kapjanak a munkaerőpiaci helyzetük javításához – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala csütörtökön.

2024. július 16.

Munkáltatói fizetési felszólítás szabályai

A munkaviszonyból fakadó igények érvényesítésének elsődleges módja a peres eljárás, vagyis a bíróság előtti igényérvényesítés, azonban a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) lehetőséget teremt a munkáltatóknak arra, hogy – bizonyos feltételek fennállása esetén – fizetési felszólítással érvényesítsék igényüket a munkavállalókkal szemben.