A hét kérdése: munkaidő nyilvántartás és munkaszerződés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Két különböző munkakör esetben lehet-e osztott munkaidős szerződést kötni ugyanazzal a  munkavállalóval?


Egy cég bérbe kívánja venni az egyik iskola büféjét (azaz a cég üzemelteti) és az iskola tornatermét táncoktatás, aerobic oktatás miatt. Az előzetes tervek szerint (illetve az iskolával kötött szerződés szerint) az alábbi időpontokban kellene nyitva lennie az iskola büféjének:

Hétfőtől – péntekig (minden nap)
7 óra 30 perctől 8 óráig;
8 óra 45 perctől 9 óráig;
9 óra 45 perctől 10 óráig
10 óra 45 perctől 11 óráig
11 óra 45 perctől 12 óráig

A munkavállaló 7 óra 15-től dolgozna, mivel addigra viszik a friss árut a büfébe, és 12 óra 15-ig lenne a büfében (mivel a 15 perc alatt rendet rakna és felmosna stb.) Az aerobic órák  minden héten kedden és csütörtökön lennének 15 órától 18 óráig. Tervek szerint egy munkavállaló lenne, heti 20 órában bejelentve. Aki dolgozna a büfében és az aerobic órákat is tartaná.

Kérdésünk:

Milyen tartalmú munkaszerződést kellene kötni a munkavállalóval? Hiszen a tanórák alatt nem lenne nyitva a büfé és ténylegesen nem is tartózkodna a munkavállaló a tanórák alatt a büfében? A tanórák időtartalma is munkaidőnek számít?

Osztott munkaidős szerződést lehetne kötni a munkavállalóval?   Külön-külön munkaszerződést kellene kötni és külön-külön kellene a NAV felé bejelenteni különböző FEOR kóddal?

Válasz:

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 96. § (1) bekezdés értelmében a munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg.

Az Mt. 97. § (1)-(3) bekezdései szerint a munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be. A munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (általános munkarend).

Munkaidőkeret, vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén – a 101–102. §-ban foglaltakra tekintettel – a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható (egyenlőtlen munkaidő-beosztás).

Az Mt. 100. §-a alapján a munkáltató – a felek megállapodása alapján – a napi munkaidőt legfeljebb két részletben is beoszthatja (osztott napi munkaidő). A beosztás szerinti napi munkaidők között legalább két óra pihenőidőt kell biztosítani.

Kluwer International
Nemzetközi jogi e-könyvek

 

Egy kattintásra Öntől!

 

Az Mt. nem tiltja, hogy azonos felek között egyszerre több munkaviszony is álljon fenn párhuzamosan. Ilyenkor azonban igen szigorúan kell vizsgálni a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét (Mt. 7. §), hiszen ez a megoldás nem lehet eszköz arra, hogy a munkáltató azzal hosszabbítsa meg a munkavállaló rendes munkaidejét, hogy bizonyos feladatok ellátására egy új munkaviszonyt hoz létre.

Ugyanakkor azonos felek között létesített munkaviszonyon belül a felek többes munkakört is meghatározhatnak.

Ez azt jelenti, hogy a munkavállalóval lehet egy munkaszerződést is kötni a két feladat ellátására. Ekkor csak egy ‘T1041-es nyomtatványon kell bejelenteni a munkavállalót a NAV felé és csak az egyik FEOR szám adható meg.

A büfé fél 8-tól 12-ig van nyitva. Annak ellenére, hogy a diákok általában csak a tanórák szünetében vásárolnak (lehetnek lyukasórák is) a munkavállalónak a 45 perces tanóra is munkaidőnek számít (nincs meg a két óra pihenőideje a munkavállalónak).

Ettől eltérően a délutáni erobik órára lehet az osztott munkaidős szerződést alkalmazni, mivel a két feladat elvégzése között két óra pihenőidő is van.

Annak sincs akadálya, hogy a két munkakörre külön munkaszerződést kössön a munkáltató. Ilyenkor a ‘T1041-es nyomtatványon külön-külön jogviszonyonként (külön FEOR számmal) kell a bejelentést megtenni.

Válaszadó: Bánházi Erika. További kérdéseket és válaszokat itt talál.

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.