A jutalom


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kevés pozitívabb csengésű szó van egy munkahelyen, ami mégis sok konfliktus forrása lehet. Mikor jár kötelezően és mikor csak adható a jutalom? Mi határozza meg, mennyit kell adni? Útmutató jutalmazóknak és jutalmazottaknak.


A jutalom kifejezést nem fogjuk megtalálni a Munka Törvénykönyvében. A gyakorlat alapján annyit mondhatunk róla, hogy egy munkabérnek minősülő juttatásról van szó. Célja a munkavállaló teljesítményének utólagos elismerése, amelyről a munkáltató mérlegelési jogkörében dönt.

A törvény alapján tehát soha nem kötelező jutalom fizetése, és a mértékére sincs kötelező szabály. Ugyanakkor a jutalmazásra is vonatkozik az egyenlő bánásmód, közelebbről az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér követelménye. Ez tehát azt jelenti, hogy miközben a munkáltató szabadon mérlegelheti, hogy mikor, kinek és mennyi jutalmat ad, ennek során nem vehet figyelembe a munkaviszonnyal össze nem függő körülményeket, például a munkavállaló nemét, vallását, bőrszínét vagy családi állapotát. A bírói gyakorlat szerint a munka díjazása tekintetében minden olyan megkülönböztetés tilos, amely nem a munkát végző személy széles értelemben vett munkavégzéséhez, a jogviszonyából eredő kötelezettségei teljesítéséhez kapcsolódik. Az érintettek teljesítménye, munkavégzése alapján viszont jogszerűen differenciálhat a munkáltató a jutalom mértéke tekintetében.

A munka törvénykönyve három nyelven

Már előrendelhető az új Jogtár alatt (uj.jogtar.hu) „A munka törvénykönyve három nyelven” Jogtár-kiegészítés, mely a 2015. március 15-ével hatályos szöveget tartalmazza három nyelven, tükrös szerkezetben, kereshető és váltható nézetben.

További információ és megrendelés >>

A jutalmazásnál tekintettel kell lenni a joggal való visszaélés tilalmára is. Különösen ilyen eset, ha a jutalmazásból kizárás (vagy a kirívóan alacsony összegű jutalmazás) célja vagy hatása a munkavállaló jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozása, zaklatása, véleménynyilvánításának elfojtása. Például, jogellenes, ha egy személyes konfliktus, vagy szakmai vita miatt éri hátrány jutalmazásnál a munkavállalót.

Bár jelenleg hatályos jogszabály nem teszi, de kollektív szerződés, az egyeztető bizottság kötelező határozata, a munkáltató és a munkavállaló megállapodása, vagy a munkáltató egyoldalú szabályzata kötelezővé teheti jutalom fizetését. Például, a kollektív szerződés előírhatja, hogy a munkáltató az éves bérköltség bizonyos százalékát köteles év végi jutalmazásra fordítani. A hasonló kikötések általában meghatározzák a jutalmazásnál figyelembe veendő szempontokat, feltételeket is. Hasonló rendelkezés a munkaszerződésbe is foglalható. Ha a jutalommal kapcsolatos szabályokat megállapodás rögzíti, akkor az csak a megállapodást kötő felek közös megegyezésével lehet módosítani. Azaz a munkaszerződés csak a munkavállaló beleegyezésével módosítható, a kollektív szerződés megváltoztatásához pedig a szerződést kötő szakszervezet(ek) hozzájárulása kell. Az üzemi megállapodás azonban a munkabér kérdését soha nem szabályozhatja.

Ha a munkáltató egyoldalú szabályzata (pl. jutalmazási, érdekeltségi szabályzat) rendelkezik a jutalomról, azt egyoldalú kötelezettségvállalásnak nevezzük. A kötelezettségvállaló nyilatkozat lényege, hogy a benne vállalt kötelezettség teljesítését a munkavállaló akkor is követelheti, ha egyébként a vállalást külön nem fogadta el. Éppen ezért a kötelezettségvállalás akkor is hatályos, ha azt a munkavállalóval nem, vagy nem szabályszerűen közölték. A munkáltató bármikor tehet kötelezettségvállaló nyilatkozatot.

Fontos szabály, hogy a munkáltató bár egyoldalúan vállalja a kötelezettséget, azt egyoldalúan nem vonhatja vissza vagy változtathatja meg bármikor. A kötelezettségvállalás a jogosult terhére akkor módosítható vagy azonnali hatállyal akkor mondható fel, ha a jognyilatkozatot tevő körülményeiben a közlést követően olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna. Például, a munkáltató azonnali hatállyal felmondhatja a jutalom fizetésére vonatkozó vállalását, ha váratlan gazdasági események miatt fizetésképtelen helyzetbe kerül. Annak nincs akadálya, hogy a munkáltató a kötelezettségvállalást határozott időre tegye meg (pl. a jutalmazási szabályzat csak 2015-re vonatkozik). Ilyen esetben a határozott idő lejárta után szabadon – a munkavállalókra akár hátrányosabban – alakíthatja ki az újabb szabályzat tartalmát.

Összegezve, a jutalom bár kifejezetten nem szerepel a Munka Törvénykönyvében, ez nem azt jelenti, hogy szabályozatlan. A munkáltatónak figyelemmel kell lennie az egyenlő bánásmód követelményére, illetve a joggal való visszaélés tilalmára, ha pedig valamely megállapodásban vállalta a jutalom fizetését, ahhoz a szerződés fennállása alatt kötve van. Az egyoldalú kötelezettségvállalásnak is vannak törvényi kötöttségei, amelyek különösen a visszavonásnál vagy hátrányos módosításnál fontosak. munka törvénykönyve három nyelve


Kapcsolódó cikkek

2024. március 1.

A munkáltató jogos gazdasági érdekei és a titokvédelem

Amikor a dolgozó megsérti a titoktartási kötelezettségét, akkor a munkáltató jogos gazdasági érdekeit is sérti. A jogos gazdasági érdeket sértő és veszélyeztető magatartások köre azonban szélesebb, mint az üzleti titok megsértése.

2024. február 27.

A GINOP plusz program munkahelyi képzés harmadik szakaszában 15 milliárd forintra lehet pályázni

A márciusban 70 milliárd forint kerettel induló munkahelyi képzéseket támogató GINOP plusz program újabb, harmadik szakaszában 15 milliárd forintra lehet pályázni minden vármegyéből, és a fővárosból – hangsúlyozta Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán.