A hét kérdése: munkaidő vagy utazási idő?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gyermekvédelemben kötetlen munkarendben dolgozó, területi munkát végző (nem kiküldetés alapján) munkavállalók esetében kérem szíves állásfoglalását: mi számít munkaidőnek, mi számít utazási időnek? Példa 1.: a dolgozó reggel 8 órakor saját autójával indul területre, 9 órára érkezik meg a munkavégzés helyére, egy gyerekotthonba. Példa 2.: a dolgozó lakása előtt 9 órakor beül a hivatásos gépkocsivezető által vezetett gépkocsiba, 10 órakor érkezik meg a nevelőszülői családhoz. Példa 3.: A dolgozó reggel 7:30 órára bejön munkakezdésre a munkahelyére, ahonnan 9:00 órakor területi munkára indul saját, vagy hivatali gépkocsival. 9 óráig adminisztratív teendőit látja el. 10:30 órára ér az első családhoz, akivel munkát végez. A kötetlen munkarendben dolgozó szakember napi munkaideje eshet-e a heti pihenőnapra?


A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerint nem munkaidő a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama [Mt. 86. § (3) bekezdés b) pont]. Amint látható, a szabály nem a szerződéses munkahely és az otthon közötti utazási időről, hanem a tényleges munkavégzés helyére/ről történő utazásról szól. Így a munkába járás ideje akkor sem része a munkaidőnek, ha a munkavállaló nem a szerződése szerinti munkavégzési helyen kezd dolgozni a munkaidő kezdetén.

A kérdés szerinti esetekben ez a következőket jelenti. Az első két példában az utazási idő minősítése szempontjából nincs jelentősége, hogy a munkavállaló saját, vagy hivatali járművet vesz igénybe. A munkaidő kezdete a tényleges munkavégzés helyére érkezés, az első esetben 9, a másodikban 10 óra. A harmadik példában viszont a munkaidő kezdete 7.30. Ha a munkavállaló a munkahelyére beérkezett, és innen indul tovább egy másik helyszínre, akkor az utazási idő már teljes egészében munkaidő lesz, hiszen két munkavégzési hely közötti utazásról, és nem a lakó- vagy tartózkodási hely és a tényleges munkavégzés helye közötti utazásról van szó.

Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás

Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül.
A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet.
A szolgáltatást a munkajog.hu portál felületén keresztül éri el, ahol többféle csomagajánlat közül is választhat.

Részletes információ >>

Kötetlen munkarend esetén a heti pihenőidő beosztására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, nem is értelmezhető, hogy mikor tölti a pihenőnapját a munkavállaló [Mt. 96. § (3) bekezdés].

Válaszadó: Dr. Kártyás Gábor


Kapcsolódó cikkek

2024. június 28.

A jogaikkal nem pusztán élő, hanem visszaélő munkavállalók helyzete

A munkajog egyik alapvető célja, hogy a munkáltatóhoz képest alapvetően sérülékenyebb helyzetben lévő munkavállalók számára megfelelő védelmet biztosítson. A munkajogi garanciák erdejében azonban könnyű letérni a kitaposott ösvényről, így időnként előfordul, hogy a munkavállaló jogait nem rendeltetésüknek megfelelően, azon túlterjeszkedve, visszaélésszerűen gyakorolja.

2024. június 26.

A munkahelyi bizonytalanság tanulásra ösztönöz

Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.

2024. június 20.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: értéket teremt

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.