A hét kérdése: munkaidő vagy utazási idő?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gyermekvédelemben kötetlen munkarendben dolgozó, területi munkát végző (nem kiküldetés alapján) munkavállalók esetében kérem szíves állásfoglalását: mi számít munkaidőnek, mi számít utazási időnek? Példa 1.: a dolgozó reggel 8 órakor saját autójával indul területre, 9 órára érkezik meg a munkavégzés helyére, egy gyerekotthonba. Példa 2.: a dolgozó lakása előtt 9 órakor beül a hivatásos gépkocsivezető által vezetett gépkocsiba, 10 órakor érkezik meg a nevelőszülői családhoz. Példa 3.: A dolgozó reggel 7:30 órára bejön munkakezdésre a munkahelyére, ahonnan 9:00 órakor területi munkára indul saját, vagy hivatali gépkocsival. 9 óráig adminisztratív teendőit látja el. 10:30 órára ér az első családhoz, akivel munkát végez. A kötetlen munkarendben dolgozó szakember napi munkaideje eshet-e a heti pihenőnapra?


A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerint nem munkaidő a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama [Mt. 86. § (3) bekezdés b) pont]. Amint látható, a szabály nem a szerződéses munkahely és az otthon közötti utazási időről, hanem a tényleges munkavégzés helyére/ről történő utazásról szól. Így a munkába járás ideje akkor sem része a munkaidőnek, ha a munkavállaló nem a szerződése szerinti munkavégzési helyen kezd dolgozni a munkaidő kezdetén.

A kérdés szerinti esetekben ez a következőket jelenti. Az első két példában az utazási idő minősítése szempontjából nincs jelentősége, hogy a munkavállaló saját, vagy hivatali járművet vesz igénybe. A munkaidő kezdete a tényleges munkavégzés helyére érkezés, az első esetben 9, a másodikban 10 óra. A harmadik példában viszont a munkaidő kezdete 7.30. Ha a munkavállaló a munkahelyére beérkezett, és innen indul tovább egy másik helyszínre, akkor az utazási idő már teljes egészében munkaidő lesz, hiszen két munkavégzési hely közötti utazásról, és nem a lakó- vagy tartózkodási hely és a tényleges munkavégzés helye közötti utazásról van szó.

Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás

Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül.
A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet.
A szolgáltatást a munkajog.hu portál felületén keresztül éri el, ahol többféle csomagajánlat közül is választhat.

Részletes információ >>

Kötetlen munkarend esetén a heti pihenőidő beosztására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, nem is értelmezhető, hogy mikor tölti a pihenőnapját a munkavállaló [Mt. 96. § (3) bekezdés].

Válaszadó: Dr. Kártyás Gábor


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.