Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Megállapodhat-e a munkáltató és a munkavállaló arról, hogy bizonyos képzéseket és tréningeket a munkaidőn kívül teljesít a munkavállaló, pl. a napi munkaidő letelte után? Ha igen, akkor alkalmazható-e ez a megállapodás akkor, ha az adott munkakörhöz szükséges, elengedhetetlen képzésről (pl. az idén kötelező targoncavezetői oktatás és vizsga) van szó?
A képzés előírása éppen olyan utasítás a munkáltató részéről, mintha munkavégzést rendelne el. Ezért ennek ideje munkaidőnek számít, amelyre a munkavállalót munkabér illeti meg. A képzéssel érintett időszakban is tekintettel kell tehát lenni a munkaidő szabályokra. Például, a képzés napján sem lehet tizenkét óránál több a munkaidő, vagy figyelembe kell venni a napi és heti pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket stb.
|
Atipikus munkajogviszonyok – Könyv és konferencia |
|---|
|
Munkajogi kiskönyvtár sorozatunk 6. kötete közérthetően tekinti át a hagyományostól eltérő foglalkoztatási formák szabályozását. Ízelítő a tartalomból: részmunkaidő, munkaerő-kölcsönzés, távmunka, egyszerűsített foglalkoztatás. A téma iránt érdeklődők konferencián is tájékozódhatnak az atipikus munkaviszonyok szabályairól dr. Bankó Zoltán előadásában. |
Az is jogellenes, ha a képzéssel töltött időt a munkáltató később ledolgoztatja. A képzésre járó díjazás nem minden esetben a munkavállaló alapbére. Ha ugyanis a munkavállaló a munkaidő-beosztása alapján a képzés idejére pótlékra is jogosult lenne, természetesen arra is igényt tarthat. Például, a heti pihenőnapra szervezett kommunikációs tréning idejére nem csak alapbér, hanem száz százalékos pótlék is jár [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 143. § (4) bekezdés]. A munkáltató által szabályosan elrendelt képzéseken kötelező a részvétel, az ezt elmulasztó munkavállalóval szemben így szankciók alkalmazására is sor kerülhet, köztük akár a munkaviszony megszüntetésére is. A kifejtett szabályoktól a felek megállapodásukkal a munkavállaló hátrányára nem térhetnek el [Mt. 43. § (1) bekezdés].
Válaszadó: dr. Kártyás Gábor
Idén júniusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest lényegében nem változott, 4 millió 768 ezret tett ki. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt.
A munkavállalóknak globálisan állásuk hosszú távú biztonsága a legfontosabb szempont a munkahely kiválasztásánál, Magyarországon viszont a bérezés áll az első helyen – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a Stepstone Group, valamint a The Network és magyar partnere, a Profession.hu közös nemzetközi kutatásából. A mesterséges intelligencia térnyerése jól láthatóan átrajzolja a munkavállalói attitűdöket.
Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 448 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,8, a nettó átlagkereset 14,6, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
