A hét kérdése: munkavállaló képzése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Megállapodhat-e a munkáltató és a munkavállaló arról, hogy bizonyos képzéseket és tréningeket a munkaidőn kívül teljesít a munkavállaló, pl. a napi munkaidő letelte után? Ha igen, akkor alkalmazható-e ez a megállapodás akkor, ha az adott munkakörhöz szükséges, elengedhetetlen képzésről (pl. az idén kötelező targoncavezetői oktatás és vizsga) van szó?


A képzés előírása éppen olyan utasítás a munkáltató részéről, mintha munkavégzést rendelne el. Ezért ennek ideje munkaidőnek számít, amelyre a munkavállalót munkabér illeti meg. A képzéssel érintett időszakban is tekintettel kell tehát lenni a munkaidő szabályokra. Például, a képzés napján sem lehet tizenkét óránál több a munkaidő, vagy figyelembe kell venni a napi és heti pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket stb.

Atipikus munkajogviszonyok – Könyv és konferencia

Munkajogi kiskönyvtár sorozatunk 6. kötete közérthetően tekinti át a hagyományostól eltérő foglalkoztatási formák szabályozását. Ízelítő a tartalomból: részmunkaidő, munkaerő-kölcsönzés, távmunka, egyszerűsített foglalkoztatás.

A téma iránt érdeklődők konferencián is tájékozódhatnak az atipikus munkaviszonyok szabályairól dr. Bankó Zoltán előadásában.

Tekintse meg kedvezményes csomagajánlatunkat >>

Az is jogellenes, ha a képzéssel töltött időt a munkáltató később ledolgoztatja. A képzésre járó díjazás nem minden esetben a munkavállaló alapbére. Ha ugyanis a munkavállaló a munkaidő-beosztása alapján a képzés idejére pótlékra is jogosult lenne, természetesen arra is igényt tarthat. Például, a heti pihenőnapra szervezett kommunikációs tréning idejére nem csak alapbér, hanem száz százalékos pótlék is jár [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 143. § (4) bekezdés]. A munkáltató által szabályosan elrendelt képzéseken kötelező a részvétel, az ezt elmulasztó munkavállalóval szemben így szankciók alkalmazására is sor kerülhet, köztük akár a munkaviszony megszüntetésére is. A kifejtett szabályoktól a felek megállapodásukkal a munkavállaló hátrányára nem térhetnek el [Mt. 43. § (1) bekezdés].

Válaszadó: dr. Kártyás Gábor


Kapcsolódó cikkek

2024. február 21.

Kevesli a hatósági munkaügyi ellenőrzést a Magyar Szakszervezeti Szövetség

Még mindig kevés – reagált a munkavédelmi bírságok összegeinek jelentős emelkedése hírére a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A MASZSZ nem az akár 100 millió forintra emelt büntetési tételt kevesli, hanem az ellenőrzések gyakoriságát. Utóbbi ugyanis – információk szerint – még mindig nem fog változni, mint ahogy az a gyakorlat sem, hogy a szabálytalanságokért, még a fekete foglalkoztatásért is gyakran csak figyelmeztetést „szabnak” ki az ellenőrök. A MASZSZ érdemi változtatást vár.

2024. február 21.

Új bevándorlási törvény: egyes vezetőket nehéz helyzetbe hozhat

Sok hazai vállalatnak okoz problémát, hogy vezető vagy magas pozícióban lévő külföldi kollégáik papíron igazolt végzettség hiányában az új bevándorlási törvény alapján egy megítélés alá esnek a vendégmunkásokkal, így számos jogi hátrány érheti őket. A BLS-CEE Ügyvédi Iroda szakértője szerint a külföldieket alkalmazó vállalatoknak személyre szabott jogi megoldásokat kell találniuk a törvénymódosítással keletkezett új kihívásokra.