A hét kérdése: óradíjas munkaszerződés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jelenleg 4 órás munkaviszonyban dolgozó munkavállaló munkaszerződését szeretnénk óradíjas elszámolásra módosítani. Gyed mellett dolgozik de nem tudja vállalni a napi 4 órás elfoglaltságot így a jövőben távmunkában otthonról szeretne dolgozni amit mi elgogadnánk. Előre nem tudjuk, hogy havonta hány órát tud dolgozni így a ledolgozott órák szerint szeretnénk vele elszámolni óradíjban. A NAV T1041-es bejelentőn be kell jelenteni a heti munkaóraszámot amit mi előre nem tudunk, ebben az esetben mi a helyes bejelentési mód? Jelentsünk be egy minimum óraszámot és a havi elszámolásunk lehet ennél több? Foglalkoztatható a dolgozó munkaviszony keretében az óradíjas elszámolás mellett, vagy erre az esetre nem alkalmas a munkaviszony és megbízási szerződést kellene inkább kötni?


A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 196. §-a rendelkezik a távmunka létesítésének lehetőségéről. Ennek alapján a munkaszerződésben meg kell állapodni a munkavállaló távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásában. Azt is nevesíti továbbá a törvény, hogy  eltérő megállapodás hiányában a munkavállaló munkarendje kötetlen.

Az Mt. 45. § (4) bekezdés értelmében a munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre, mely rendelkezést a távmunkavégzésre is alkalmazni kell.  Amennyiben tehát a munkavállaló bizonytalan abban, hogy a munkaszerződésben rögzített munkaóraszámot nem tudja ledolgozni, akkor erre a tevékenységre munkaviszony nem ajánlott. Ugyanis a munkaszerződésben a napi munkaidő hossza minden hónapban nem módosítható. Megoldásként és is a megbízási szerződést javasolnám. Ekkor viszont a munkavállaló bejelentése a biztosítottsághoz igazodik.

A munka törvénykönyve három nyelven

Már előrendelhető az új Jogtár alatt (uj.jogtar.hu) „A munka törvénykönyve három nyelven” Jogtár-kiegészítés, mely a 2015. március 15-ével hatályos szöveget tartalmazza három nyelven, tükrös szerkezetben, kereshető és váltható nézetben.

További információ és megrendelés >>

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. (1) bekezdés g) pontja szerint biztosított a magánszemély, ha a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével –, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

A megbízási jogviszony tekintetében csak akkor kell a magánszemélyt a ‘T1041-es nyomtatványon bejelenteni, ha a díjazása eléri a minimálbér harminc százalékat, amikor is biztosítottá válik.

Válaszadó: Bánházi Erika. További kérdéseket és válaszokat itt talál.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.