A hét kérdése: részmunkaidős ügyvezetés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy kisforgalmú, kereskedő Kft. magánszemély tagja ügyvezető a Kft-ben és a társaság tevékenységében is egyedül vesz részt. Végezhető-e mindkét tevékenység munkaviszonyban részmunkaidőben például heti 10-10 órában? A társasági szerződésben az van, hogy ügyvezetői teendőit munkaviszonyban látja el. Ezt milyen kóddal és feorral jelentsük a T1041-en? Ha dolgozik is a cégben, megteheti, hogy mint alkalmazott, munkaviszonyban szintén heti 10 órában, mint kereskedő? Ezt szintén milyen kóddal és feorral teheti meg? Továbbá ha a bérezése 30 ezer az egyik, és 35 ezer forint a másik munkaviszonyból, akkor mi után kell a járulékot fizetni? A társas vállalkozókra vonatkozó minimálbér  és járulékalap után vagy a 30 és a 35 ezer után?


A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 4. § d) pontjának 1. alpontja értelmében társas vállalkozó: a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony).

Az 5. alpont szerint szintén társas vállalkozónak minősül a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minősül.

A Kft. tagja abban az esetben lesz társas vállalkozó, amennyiben a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ezt a közreműködést nem munkaviszonyban vagy megbízásáos jogviszonyban látja el.

Új szolgáltatásokkal bővült a munkajog.hu:
  • díjmentes cikk és szaklap értesítő
  • kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
  • egyedi szaklap ajánlatok

Ebből következően, ha a Kft. tagja a társaság tevékenységében munkaviszonyban tevékenykedik, akkor nem tekinthető társas vállalkozónak. Nincs kikötés arra vonatkozóan, hogy hány órában kell a tevékenységet végezni, ezért nincs annak akadálya, hogy ezt heti 10 órában végezze. Ekkor a díjazás után (30 ezer forint), azaz a munkaviszonyból származó jövedelem után kell a járulékokat megfizetni.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:112. § (1) bekezdése alapján a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el.

A Kft. ügyvezető tagja szintén nem válik társas vállalkozóvá, ha az ügyvezetési tevékenységét munkaviszonyban látja el. A Kft. tagjának két munkaviszonya lesz a társaságban. A ‘T1041-es nyomtatványon is kétszer kell bejelenteni, a biztosítási jogviszony kódja mindkét esetbem „munkaviszony 1101”.

A munkakör foglalkozás FEOR-08-as száma „1210”  Gazdasági, költségvetési szervezet vezetője (igazgató, elnök, ügyvezető igazgató), és a „511…. kereskedelmi foglalkozás fajtája szerint. A járulékfizetés mindkét munkaviszony tényleges bére szerint, azaz a 30-, és a 35 ezer forint munkabér után történik.

Válaszadó: Bánházi Erika. További kérdéseket és válaszokat itt talál.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.