A hét kérdése: szabadságmegváltás számítás
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az alábbi esetben hogyan kell helyesen kiszámítani a dolgozó szabadságát, illetve szabadságmegváltását?
Az alkalmazott 1980. szeptember 26-án született. 2012. május 26-ától van munkaviszonyban a társasággal. 2012. december 21-én egészséges gyermeke született. E naptól kezdődően igénybe vette a TGYÁS-t (mely 2013. 06.06-án telt le), majd annak lejárta óta gyed-en van.A gyed lejárta után gyes-re kíván menni.
Bejelentette, hogy 2015. január 31-ével meg kívánja szűntetni a munkaviszonyát. Alkalmazója nem gördít akadályt ez elé, valószínűleg közös megegyezéssel fog megszűnni a munkaviszonya 2015. január 31-én. Akkor még gyes-en lesz.
Gyermeke születése után, 2012. decemberben írásban kérte a gyermek után járó pótszabadságot, majd 2013-ban is írásban kérte a gyermek után járó pótszabadságot.
Sem a rendes szabadság, sem a pótszabadság kiadására eddig nem került sor, hiszen a szülés óta még nem állt munkába.
A munkaviszony megszűnésekor a járó, de ki nem vett szabadságot tudomásom szerint meg kell váltani, azaz ki kell fizetni. 2012-ben a dolgozó nem vett ki szabadságot.
A 2012-re járó rendes szabadsága a 220 munkaviszonyban töltött nap alapján arányosítva 14 nap, a 2013-ra járó 340 nap (a megmaradt TGYÁS és a gyed első hat hónapja) után az arányos rendes szabadsága 22 nap. Ez együtt 36 nap.
| Az új Pt. és az Mt. együttes alkalmazása |
|
2014. december 16.
Dr. Berke Gyula, Dr. Pál Lajos, Tálné Dr. Molnár Erika
Ízelító a tematikából:
Megtámadhatóság és semmisség, több alanyú munkaviszonyok, a sérelemdíj és a munkajogi kárfelelősségi szabályok, általános szerződési feltételek szabályainak alkalmazása a munkajogban
Bővebb információ és jelentkezés >>
|
A kérdés egyik része, hogy a gyermek utáni pótszabadságot ugyancsak arányosítani kell-e, vagy függetlenül a szabadság alapjául szolgáló napok számától mindkét évben 2 napot hozzá kell adni az eddig számított szabadsághoz? Az első esetben a rendes szabadság 36 napjához 3 napot, a második esetben pedig 4 napot kell hozzászámítani.
A kérdés tehát, hogy 39 vagy 40 nap szabadságot kell megváltani a dolgozónak a munkaviszonya megszűnésekor?
A másik kérdés, hogy milyen bérrel kell elszámolni a szabadság-megváltást? A munkavállaló – függetlenül a távollététől – minden évben fizetésemelésben részesült, és fog is 2015. január 1-étől. 2015. január 31-én (a munkaviszony megszűnésekor) melyik évi alapbérével (pótlék nem volt) kell beszorozni a járó szabadságnapokat a kifizetés megállapításához?
A szabadság, szülési szabadság kérdéskörét a 2012. évi I. törvény szabályozza.
A szabadság alap- és pótszabadságból áll (Mt. 115. §). Pótszabadság a kérdésben említett esetben a munkavállaló korával (Mt. 117. §) és a munkavállaló 16 évesnél fiatalabb gyermekével (Mt. 118. §) kapcsolatos. Ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár, azzal, hogy fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít (Mt. 121. §).
2012. évre járó szabadság – 15 munkanap
20 (alap – Mt. 116. §) + 3 (Mt. 117. § (1) c) – 32 éves a munkavállaló) + 2 (Mt. 118. § (1) a) – 2012.12.21-én szült), tehát a 2012. évi éves szabadság 25 nap, és mivel a munkaviszony év közben keletkezett, ezt arányosítani kell. Munkaviszonyban töltött nap 220 nap. Arányosítás: 25/366*220= 15,03, azaz 15 munkanap.
2013. évre járó szabadság – 24 munkanap
20 (alap – Mt. 116. §) + 4 (Mt. 117. § (1) d) – 33 éves a munkavállaló) + 2 (Mt. 118. § (1) a.), tehát a 2013. évi éves szabadság 26 nap, de mivel nem számít az Mt. 115. § (1) szerint a teljes év munkában töltött időnek, szintén arányosítani kell. 26/365*340 (a kérdésben szereplő adat)= 24,22, azaz 24 munkanap.
Ezek alapján 2012. és 2013. évre összesen 39 munkanap szabadság illeti meg a munkavállalót.
A szabadságmegváltást a munkaviszony megszűnéskori távolléti díj alapján kell megfizetni (távolléti díj Mt. 148 – 149. §).
További kérdéseket és válaszokat itt talál.
