A hét kérdése: utazási költségtérítés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Munkavállaló lakóhelye vidéken a munkavégzés helyétől eltérő közigazgatási területen van.  Munkavállaló személygépkocsival jár a munkavégzés helyére, bár vonat is közlekedik rendszeresen ezen az útvonalon. Kérdésem, hogy személygépkocsival történő munkába járáshoz kötelező-e adni hozzájárulást, ha igen milyen összeget, vagy ha a lakóhely és a munkahely között van tömegközlekedés, akkor kizárólag a tömegközlekedéssel felmerülő költségtérítés adható-e. Van e választási joga a munkáltatónak, hogy a munkába-járáshoz a tömegközlekedés, vagy a gépkocsival járás költségeihez járul-e hozzá?


A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. Korm.rendelet 4. §-a szerint a munkáltató a kilométerenkénti 9 Ft költségtérítést abban az esetben köteles biztosítani – többek között – , ha a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nincs közösségi közlekedés, a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést.

Munkajogi továbbképzés

Négy alkalom alatt áttekintjük a munka törvénykönyve fontos részeit:

A munkaviszony megszüntetése – Dr. Lőrincz György
A munkaviszony létesítése – Dr. Berke Gyula
Az atipikus munkaviszony kérdései – dr. Bankó Zoltán
A munka- és pihenőidő szabályai – dr. Pál Lajos

Bővebb információ és jelentkezés >>

A jogszabályi előírás alapján a második feltételt a munkavállaló nyilatkozata és kérelme alapján a munkáltató azt köteles elfogadni. Hosszú várakozásnak az azt időtartamot lehet tekinteni, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely út megtételéhez szükséges időt meghaladja.

Az adómentesség érvényesítéséhez a munkáltatónak kell igazolni, hogy a munkavállaló a közösségi közlekedést valóban csak a menetidőt meghaladó várakozási idővel tudná igénybe venni. Ez esetben a munkáltató köteles a munkavállaló részére a munkába járáshoz az Szja tv-ben foglalt, a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítést adni.

Válaszadó: Győri Éva. További kérdéseket és válaszokat itt talál.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.