Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nincs minden rendben a magyar munkajogi szabályozással a Szociális Jogok Európai Bizottsága szerint.
Az Európa Tanács tagállamai közül 41 ország munkajogi szabályozását tekintette át az Európa Tanácsintézményi családjába tartozó Szociális Jogok Európai Bizottsága, amely csütörtökön közzétett jelentésében minden országban, a többi között Magyarországon is talált hiányosságokat.
A munkaidő szabályozásnál a bizottság azt állapította meg, hogy a készenlétre és ügyeletre vonatkozó magyar szabályok lehetővé teszik, hogy akik ilyen munkabeosztásban dolgoznak, azok akár 24 órát is munkában töltsenek, és ha valaki ügyeletben van, az akár heti 72 órát is dolgozhat, a kartában lefektetett legfeljebb heti 60 óra helyett. A bizottság szerint mindkettő túlzott, s ezért ezen a téren a magyar munkajog ütközik az egyezménnyel.
A szociális jogok bizottsága azt is kifogásolja, hogy a munka törvénykönyve meglátása szerint nem szavatolja megfelelően azt a jogot, hogy minden munkavállaló kivehessen két hét megszakítás nélküli fizetett szabadságot abban az évben, amikor az adott szabadság a jog szerint jár.
Sérelmezi a testület, hogy semmilyen intézkedés nem született annak megkönnyítésére és ösztönzésére, hogy a munkavállalókat minél több helyen védje kollektív szerződés, holott az ilyen megállapodások száma Magyarországon kifejezetten alacsony.
Sérti a szociális karta passzusait az is, hogy a közszolgálatban csak azok a szakszervezetek hirdethetnek sztrájkot, amelyek részesei a kormánnyal kötött megállapodásnak, azok is csak az érintett dolgozók többségének támogatásával. A munka törvénykönyve emellett a jelentés szerint túl sok közszolgától vonja meg a sztrájkjogot.
A 41 vizsgált ország esetében a bizottság 252 hiányosságot állapított meg, 338 esetben állapította meg, hogy az előírások összhangban vannak a kartával és 135 kérdésben halasztotta későbbre az állásfoglalást. Az Európa Tanács közleménye kiemeli, hogy a legrosszabbul Grúzia teljesített, amely egy kivétellel mind a 14 vizsgált kérdésben jogsértésben van.
Az Európai Szociális Karta az Európa Tanács jogilag kötelező érvényű nemzetközi egyezménye, amelynek módosított változatát Magyarország 2009-ben hirdette ki törvényben. Ha a bizottság azt állapítja meg, hogy egy ország megsérti a karta előírásait, akkor az Európa Tanács Miniszterek Bizottsága ajánlást fogalmazhat meg az adott ország számára, hogy teljesítse a kartában foglaltakat.
(MTI)
Az új irányelv arra kötelezi az uniós országokat, hogy nemzeti szinten vezessék be a munkaviszonyra vonatkozó tényleges megdönthető jogi vélelmet, amelynek célja a digitális munkaplatform és a platformalapú munkát végző személy közötti hatalmi egyensúlyhiány megszüntetése.
Hogyan működnek és mik azok a „nyilvántartott munkáltatók”? Csupán szolgáltatást nyújtanak, vagy valójában munkaerőt kölcsönöznek? Milyen előnyökkel járhat és milyen munkajogi rizikót jelent egy ilyen szolgáltatás igénybevétele?
Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
