Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egy vendéglátó egységben, ahol az alkalmazottak váltják egymást, mert a nyitvatartási idő 6-22-ig tart, kell-e a 30 százalékos pótlékot fizetni 18 óra után? Ha megvan a dolgozónak a heti 2 pihenőnapja és vasárnap éppen dolgozik, akkor is jár neki az 50 százalékos pótlék?
A válasz röviden igen.
A munkaidő-beosztás szabályait a munkáltató állapítja meg az új Mt. 96-100. § szerint. A munkavállaló napi munkaideje legfeljebb 12 óra, heti munkaideje legfeljebb 48 óra, melynél a rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani. Általános munkarendtől eltérően alkalmazható a munkaidőkeret vagy elszámolási időszak, amikor is a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható az új Mt. 93. § alapján.
Vasárnapra vagy munkaszüneti napra rendes munkaidő – többek között – a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, a több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be. Több műszakos a munkáltató tevékenysége, ha tartama hetente eléri a 80 órát, így vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezettet megilleti az 50 % bérpótlék az új Mt. 140. § alapján (munkaszüneti napon 100 % a bérpótlék).
A Mt. 141. § alapján pedig a 18 óra és 6 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30 % bérpótlék, azaz műszakpótlék jár.
Amennyiben az alapbér megállapításakor a bérpótlékot is magába foglaló havi átalányról a munkaszerződésben megállapodtak, akkor külön bérpótlék már nem illeti meg a dolgozót.
A munkavállalónak a bérpótlék (pihenőnapra esően 100 %, vagy 50 % és + pihenőnap biztosítása) vagy szabadidő jár, ha a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, munkaidőkereten vagy az elszámolási időszakon felül végez munkát.
A kérdést Győri Éva szakértőnk válaszolta meg. További kérdések és válaszok itt.
Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.
Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) munkahelyi hőguta és hőstressz megelőzési terv – hőségprotokoll -, kidolgozását, ennek kollektív szerződésbe építését, valamint a jelenleginél jóval gyakoribb hatósági ellenőrzést szorgalmaz.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
