Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
2012. július 1-től kell módosítani a munkaszerződést az új Munka Törvénykönyve hatályba lépése miatt – ha érdemben nincs változás a munkaviszonyban? Egy egyszerű, szokványos, internetről is szabadon letölthető munkaszerződést is érintik a változások?
Önmagában az a tény, hogy 2012. július 1-én a 2012. évi I. törvény ( új Mt) hatályba lépett, nem teszi kötelezővé a meglévő munkaszerződések módosítását.
A hatálybalépését külön törvénycsomag, a 2012. évi LXXXVI . évi törvény (Mth.) szabályozza. Ennek fő szabálya (2. § (1) bekezdés) szerint az új Mt. szabályait – eltérő rendelkezése hiányában – a hatálybalépéskor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell.
Következésképpen, ha egy munkaszerződés valamely rendelkezése 2012. július 1-én az új Mt. rendelkezésébe ütközik, azt úgy kell tekinteni, mintha nem is lenne.
Amennyiben a felek a kérdéskört fontosnak ítélik, azt hozzá kell igazítani az új Mt. szabályaihoz. (Erre a legtipikusabb példaként a változó munkahelyet szokták felhozni, amelynek kikötése az új Mt. értelmében érvénytelen.) Ha ezt nem teszik, a munkaszerződés érvénytelen rendelkezésére igényt alapítani nem lehet.
Erre való tekintettel tanácsolható, hogy még a legegyszerűbb formájú munkaszerződést is tekintsék át, s ha szükséges, közös megegyezéssel módosítsák.
A kérdést dr. Mányai Nóra szakértőnk válaszolta meg.
Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.
Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) munkahelyi hőguta és hőstressz megelőzési terv – hőségprotokoll -, kidolgozását, ennek kollektív szerződésbe építését, valamint a jelenleginél jóval gyakoribb hatósági ellenőrzést szorgalmaz.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
