Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Azokhoz a munkáltatókhoz térnek vissza motiváltan, felkészülten a munkavállalók a szülés utáni szabadságról, amelyek támogatták a távozás folyamatát, és a szabadság idején is tartották a kapcsolatot a dolgozóikkal – derül ki a Profession.hu felméréséből.
A felmérés alapján Magyarországon az érintett nők többségének kihívást jelentett a szülési szabadság után a munkaerőpiacra való visszatérés. Azoknál a munkáltatóknál, ahol támogatták és igyekeztek gördülékennyé tenni a távozás folyamatát, sokkal inkább számíthatnak arra, hogy vissza is térnek hozzájuk az értékes tapasztalattal rendelkező munkavállalók. A tapasztalatok szerint ők motiváltan (91 százalék) és felkészültebben (80 százalék) folytatták karrierjüket.
Tízből nyolc nő nem dolgozott a szülési szabadsága folyamán. Kivételt leginkább a felsővezetők jelentettek, akiknek a 29 százaléka végzett munkát és az egyéni vállalkozók, akiknek 82 százaléka dolgozott ez idő alatt.
Valamivel kevesebben voltak azok, akik figyelemmel követték a szakmájukban történő fejleményeket (44 százalék), mint azok, akik nem (56 százalék) az otthon töltött idő alatt. Ennek előfordulási gyakoriságát meghatározza a munkahelyi hierarchiában betöltött szerep: a felsővezetők és a középvezetők az átlagosnál jelentősen nagyobb arányban igyekeztek naprakészek maradni.
A jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben a toborzási folyamatok a szokásosnál lassabbak, a cégek inkább a megtartásra koncentrálnak, mint az új munkaerő felvételére. A munkaadók számára különösen fontos ebben a helyzetben a bizalom kiépítése a munkavállalókkal. A szülés miatt átmenetileg távozó kollégák jelentősen nagyobb eséllyel maradnak a cégnél a visszatérés után is, ha támogató hozzáállást tapasztalnak – derült ki az állásportál Az emberi oldal elnevezésű kezdeményezéséhez készített kutatásából.
A Profession.hu a munkavállalói felmérést reprezentatív, ezer fős mintán, a 18 évesnél idősebb magyar lakosság körében végezte online módon. A munkáltatói felmérés során 421 céget vontak be az online kérdőíves felmérésbe. Az adatfelvételt tavaly novemberben végezték.
(MTI)
Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.
Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) munkahelyi hőguta és hőstressz megelőzési terv – hőségprotokoll -, kidolgozását, ennek kollektív szerződésbe építését, valamint a jelenleginél jóval gyakoribb hatósági ellenőrzést szorgalmaz.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
