A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme


Nem kétséges, hogy a munkavállaló azáltal, hogy munkát végez, a munkáltató jogos gazdasági érdekeit szolgálja. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme ugyanakkor nem merül ki ennyiben, hanem éppen, hogy arról szól, hogy a munkavállalónak bizonyos magatartásoktól tartózkodnia kell. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) az általános magatartási követelmények között szól a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelméről és az ezzel kapcsolatos munkavállalót terhelő kötelezettségekről. Eszerint a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné [Mt. 8. § (1) bekezdés]. Ez a kötelezettség a munkavállalót a munkaviszony fennállása alatt külön megállapodás nélkül, automatikusan, a munkaviszony megszűnése után pedig kizárólag versenytilalmi megállapodás folytán terheli.

Bár az Mt. nem határozza meg a jogos gazdasági érdek fogalmát, ez alatt minden olyan érdeket érteni kell, ami a munkáltató gazdasági tevékenységével összefüggésben áll. A jogos gazdasági érdek tehát egy gyűjtőfogalom, amelynek sérelme megvalósul, ha például a munkavállaló egy konkurens cégnél is munkát vállal vagy ilyen céget alapít, a versenytárssal összejátszik vagy felfedi a munkáltató üzleti titkait. A törvény azonban természetesen csak a munkáltató jogos érdekeit védi, a jogellenes tevékenységet illetően a munkavállalót nem terheli a szóban forgó kötelezettség. Emiatt nem sérti meg a munkáltató jogos gazdasági érdekeit a munkavállaló, ha tanúként történő kihallgatásakor tett, szabálytalanságokat elismerő nyilatkozata alapján a hatóság bírságot szab ki a munkáltatóra. A munkáltató jogellenes működését ugyanis nem köteles a munkavállaló támogatni.

Jogos gazdasági érdek fennállása esetén ugyanakkor már annak veszélyeztetése is megvalósítja a kötelezettségszegést. Ez azt jelenti, hogy nem kell konkrét sérelmet előidéznie a dolgozónak, elég, ha ennek lehetősége fennáll. Egy bírósági döntés értelmében például a munkavállaló azáltal, hogy a munkáltatójánál megszerzett szakmai tapasztalatait, ismereteit a saját internetes oldalán a nyilvánossággal megosztja, megvalósítja a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetését [EBH2015. M.1.]. Ugyanígy a szabálytalan munkavégzés is veszélyeztetheti a munkáltató jogos gazdasági érdekeit, ami megvalósulhat például azáltal, hogy a munkavállaló a gyártási procedúra során gondatlanságból selejtes terméket állít elő. Megjegyzendő, ha a dolgozó kárt okoz, a munkavállaló kártérítési felelősségére vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.

A munkavállaló a munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére [Mt. 8. § (2) bekezdés]. A munkavállalónak tehát a munkaidején kívül is tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amellyel veszélyezteti munkáltatója jogos gazdasági érdekeit. A munkavállaló munkaidőn kívüli magatartásának megítélésekor ugyanakkor jelentősége van a munkavállaló által betöltött munkakör jellegének és a munkáltató szervezetében elfoglalt pozíciójának is. Emellett minden esetben vizsgálni kell, hogy a magatartás közvetlenül és ténylegesen vajon alkalmas-e a jogos gazdasági érdekek veszélyeztetésére. Ha például egy 10-15 főt foglalkoztató cég egyik kiemelt üzletkötője valamely közösségi oldalra egy kifogásolható (például erotikus) képet tölt fel magáról, a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése az említett szempontok alapján megállapítható. Míg értelemszerűen más megítélés alá esik, ha ugyanezt a magatartást például egy óriás foglalkoztatónál több ezrével, betanított munkakörben dolgozó munkavállalók egyike tanúsítja. A kiemelt üzletkötő esetében a munkáltató jogos gazdasági érdeke jelentős mértékben sérülhet is, míg a betanított munkakörben dolgozó esetében ez aligha merülhet fel.

A munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja [Mt. 8. § (3) bekezdés]. Ez esetben is elegendő a veszélyeztetés, ezért, ha a munkavállaló például olyan kijelentést tesz, amely alkalmas arra, hogy a munkáltató ügyfeleinek bizalma megrendüljön, amely azok elvesztését eredményezheti, a munkavállaló megsérti az említett tilalmat, hiába nem veszített el végül egyetlen ügyfelet sem a munkáltató. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése vagy sérelme a munkavállaló véleménynyilvánítása révén ugyanakkor csak akkor állapítható meg, ha a veszély vagy a sérelem súlyos. Emiatt a bagatell vagy közhelyszerű megnyilvánulások nem vetik fel a tilalom megsértését. Ugyanúgy nincs szó a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek sérelméről vagy veszélyeztetéséről, ha például a gyári szalagsor mellett álló dolgozók egymás között a munka mennyiségéről vagy a munkáltató munkavállalói felé tanúsított hozzáállásáról panaszkodnak.

A munkavállaló munkavégzése során számtalan bizalmas információhoz juthat, amelyeknek a megőrzéséhez a munkáltatónak alapvető érdeke fűződik. Emiatt írja elő az Mt., hogy a dolgozó köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni és ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat [Mt. 8. § (4) bekezdés]. E körben olyan információk merülhetnek fel, amelyeknek megtartására köteles lehet a munkavállaló, mint az ügyféllista, a kapcsolatrendszer, a pénzügyi információk, a működési gyakorlat vagy akár egyes technológiák. Ez a kötelezettség a munkavállalót a munkaviszony megszűnését követően, külön megállapodás nélkül is köti.

Ha a munkavállaló a munkáltató jogos gazdasági érdekeit védő törvényi kötelezettségét megsérti, vele szemben akár azonnali hatályú felmondás közlésére is sor kerülhet [Mt. 78. § (1) bekezdés].


Kapcsolódó cikkek

2024. május 22.

Hátrányos helyzetűek szakmatanulására nyílik 23 milliárd forintos pályázat

Szakképzési centrumok számára pályázati lehetőség nyílik 23 milliárd forintos keretösszeggel, hátrányos helyzetben lévők szakmatanulásának elősegítésére és rugalmas tanulási utak kialakítására – jelentette be az innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttoktatásért felelős államtitkár kedden, a Tatabányai Szakképzési Centrumban tartott sajtótájékoztatóján.

2024. május 21.

Az üres iroda fenntartása a legdrágább

Az elmúlt időszakban jelentősen átalakultak az irodahasználati szokások, ráadásul belépett a munkaerőpiacra a Z-generáció, amelynek tagjai nagyobb szabadságot, rugalmasságot várnak el az őket foglalkoztató vállalatoktól, valamint az irodákban is élményekre vágynak. Mindez kettős kihívást jelent a megfelelő munkahelyi környezet kialakításával, fenntartásával foglalkozó szakembereknek és a HR-eseknek. Új megközelítésre van szükség, hogy a dolgozók ne kényszerként éljék meg a bejárást, és a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák az irodai munkában.

2024. május 21.

A munkáltató és a szakszervezet közös titkai

A szakszervezet tevékenysége során számos olyan információhoz juthat hozzá a munkáltatót érintően, amelyeknek nyilvánosságra hozatala jelentősen sértheti annak érdekeit. A munkáltatók védelme érdekében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a szakszervezetek nevében vagy érdekében eljáró személyeket titoktartásra kötelezi ezen, bizalmas információkat illetően.