A kiküldetés legfontosabb szabályai

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Munka Törvénykönyve munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás összefoglaló elnevezéssel illeti a korábban átirányításnak, kiküldetésnek és kirendelésnek hívott munkajogi intézményeket. A kiküldetés munkaszerződéstől eltérő munkahelyen történő foglalkoztatást jelent, tehát csak a munkavégzés helye változik meg.

 

Lényeges, hogy a kiküldött munkavállaló továbbra is az eredeti munkáltató utasítása és irányítása alatt marad. Így például kiküldetés keretében szereli össze és üzemeli be a munkavállaló a megrendelésre elkészített gyártósort a megrendelő telephelyén. Tekintettel arra, hogy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás jelentős változást jelent a munkavégzés lényeges körülményeiben, kiküldetés esetén a munkavégzés helyében, ezért a törvény meghatározza a kiküldetés időtartamának felső korlátját, hiszen a munkavállaló a munkaszerződés aláírásával nem ilyen munkavégzési körülményekbe egyezett bele. Így naptári évente a kiküldetés időtartama összesen legfeljebb 44 beosztás szerinti munkanap, vagy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén 352 óra lehet. Ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre, a kiküldetés maximális mértékét megfelelően arányosítani kell. A kiküldetés várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. Természetesen emellett a felek megállapodhatnak hosszabb tartamú kiküldetésről, mivel a törvényi korlát csak a munkáltató által egyoldalúan elrendelt kiküldetésre vonatkozik.

Egyes munkavállalói csoportok esetén csak garanciális feltételek teljesülése esetén kerülhet sor kiküldetésre. Így ha a kiküldetés más helységben végzendő munkát jelent, arra csak a munkavállaló hozzájárulásával kerülhet sor

– várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig,

– gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, valamint

– hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén, továbbá, ha

– a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította.

Ha a munkavállaló számára a más helységben történő munkavégzés többletköltséget jelent, akkor azt a munkáltató köteles megtéríteni, mint a munkaviszony teljesítésével indokoltan felmerült költséget.

A kiküldetésre sor kerülhet külföldön és belföldön. Külföldi kiküldetés esetén, ha annak időtartama a tizenöt napot meghaladja, a munkavállalót legkésőbb a külföldre való kiutazást megelőző hét nappal írásban tájékoztatni kell

– a külföldi munkavégzés helyéről, tartamáról,

– a pénzbeli és a természetbeni juttatásokról,

– a díjazás és egyéb juttatás pénzneméről, továbbá

– a hazatérésre irányadó szabályokról.

A kiküldetésnek van adójogi vonatkozása is, azonban az adójogi és munkajogi kiküldetés egymástól elválhatnak.

Belföldi kiküldetés esetén, ha annak tartama a hat órát eléri, és a munkáltató annak helyszínén nem biztosít étkeztetést, a munkavállalónak vagy ötszáz forint napidíjat kell fizetni (igazolás nélkül elszámolható, adómentes költségtérítésként), vagy a kiküldetéssel összefüggő költségeket számlával igazolva számolhatja el a munkáltató. A belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott munkavállaló részére adható napidíj háromezer forint, feltéve, hogy a munkáltató a kiküldetésre nem havi átalányt állapít meg, és a kiküldetés többletköltségeire tekintettel más juttatást nem ad.

Külföldi kiküldetés esetén az igazolás nélkül elszámolható költség szabálya szerint a munkavállalót maximum a kiküldetésre tekintettel megszerzett bevétel 30%-a, de legfeljebb 15 €-nak megfelelő forintösszeg illeti meg költségtérítésként naponta.Ettől eltérően a nemzetközi személyszállításban, árufuvarozásban, választástól függően, vagy a fenti módszerrel történik a költségtérítés elszámolása, vagy a munkavállaló számára egységesen, legfeljebb 60 €-nak megfelelő forintösszeg fizethető költségtérítésként naponta, a naponta juttatott bevételtől függetlenül. Ez utóbbi elszámolás választásának azonban az a feltétele, hogy kizárólag a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására kerüljön sor a kiküldetéssel kapcsolatban.

[htmlbox Opus Simplex]

---