A KSH szerint nagyot nőttek a keresetek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Idén januárban a bruttó átlagkereset 274 ezer forint volt, 10,0 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt, a nettó keresetek ugyanúgy 10,0 százalékkal 182 ezer forintra emelkedtek – jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).


A 2,3 százalékos januári inflációval számolva a reálkeresetek 7,5 százalékkal emelkedetek éves összehasonlításban. 

A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, továbbá a költségvetési szféra újabb területeit – többek között az egészségügyi és a kulturális munkakörökben dolgozókat – érintő keresetrendezés volt hatással – tette hozzá a jelentés.  

A közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó és a nettó keresetek emelkedése 9,8 százalékos volt. A versenyszférában 9,0, a költségvetési szektorban 12,2 százalékkal emelkedtek a keresetek, és bruttó értékük megközelítette a 288, illetve a 294 ezer forintot a közfoglalkoztatottak nélkül.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 182 100 forint volt. Idén a kétgyermekes családok  családi adókedvezménye emelkedett, a kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 189 900 forintra becsülhető, közölte a KSH. 

 

A rendszeres bruttó (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek a bruttó átlagkereseteknél nagyobb mértékben, 10,3 százalékkal, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 10,1 százalékkal nőttek. A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál  teljes munkaidőben alkalmazásban állók rendszeres havi bruttó bére 9,3 százalékkal a költségvetési szektorban 12,6 százalékkal emelkedtek a keresetek a tavaly januárihoz képest. 

Az iparban foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 291 ezer az építőiparban 205 ezer forint volt 10,1 illetve 11,4 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az idegenforgalomban 181 ezer forintos januári bruttó átlagkereset 12,7 százalékos növekedést mutat. Az ingatlanügyletekkel foglalakozók 15,1 százalékkal kerestek többet, ami 253 ezer forintnak felelt meg, és pénzügyi, biztosítási területen alkalmazottak 525  ezer forintos átlagkeresete is 9,7 százalékkal magasabb a tavaly januárinál. 

A KSH jelentése szerint a költségvetési szektorban az egészségügyi alkalmazottak havi bruttó átlagkeresete 19,9 százalékkal volt magasabb idén januárban az egy évvel korábbinál, és meghaladta a 279 ezer forintot, az oktatásban hasonló, 278 ezer forint volt az átlag, 6,6 százalékos éves növekedés után. A közigazgatás és védelem terén 14,7 százalékos volt az emelés, és az átlag meghaladta 342 ezer forintot.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.