Milyen gyakorlati haszna van az új panasztörvénynek?
A Whistleblowing, az EU új visszaélés-bejelentési irányelve, amihez kapcsolódva elméleti szempontokból vizsgálják szakértők a panasztörvény várható következményeit. A Grant Thornton podcastja:
Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az elmúlt két évben már többen jönnek vissza Magyarországra, mint ahányan külföldre mennek munkavállalás céljával, amiben nagy szerepe volt a szolgáltatóközponti beruházásoknak is – mondta pénteken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az indiai Tata Consultancy Services (TCS) magyarországi jelenlétének 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen vett részt, amelyen a vállalat bejelentette, hogy a következő két évben 300 új, jellemzően magas hozzáadott értékű munkahelyet hoz létre Budapesten a pénzügyi elemzés, a piackutatás és az IT területén.
A miniszter beszédében aláhúzta, hogy az üzleti szolgáltatószektor a magyar gazdaság egyik legfontosabb területévé vált és Magyarország mára az ágazat egyik „fellegvára” Közép-Európában. Hangsúlyozta, hogy ha ez az iparág fejlődik, akkor több fiatal magyar tehetség marad itthon, ugyanis a jó fizetések, a gyors előrelépési lehetőségek erős alternatíváját jelentik a külföldre távozásnak.
(MTI)
A Whistleblowing, az EU új visszaélés-bejelentési irányelve, amihez kapcsolódva elméleti szempontokból vizsgálják szakértők a panasztörvény várható következményeit. A Grant Thornton podcastja:
A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek, valamint üzleti titkainak védelme szoros kapcsolatban állnak egymással. Ha a munkavállaló megsérti a titoktartási kötelezettségét, akkor a munkáltató jogos gazdasági érdekeit is sérti. A jogos gazdasági érdeket sértő és veszélyeztető magatartások köre azonban szélesebb, mint az üzleti titok megsértése.
2023 júliusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 559 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 385 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 15,2, a nettó átlagkereset 15,1 százalékkal nőtt, a reálkereset pedig 2,0 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest – jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!