A Magyar Szakszervezeti Szövetség nem fogadja el a bérmegállapodást


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Liga és a Munkástanácsok elfogadja, a MASZSZ azonban nem írja alá, hogy 4 százalékkal emelkedjen a minimálbér és a garantált bérminimum.

Hétfőn tárgyalnak újra a 2021-es minimálbérről, a találkozóra az Innovációs és Technológiai Minisztérium készítette el a béremelési tervezetet, amelynek értelmében februártól 4 százalékkal emelkedne a minimálbér és a garantált bérminimum.

A MASZSZ elnöksége pénteken tárgyalta a tervezetet, elutasító döntésüket azzal indokolták, hogy a szerény jövedelmű munkavállalók ennél az ajánlatnál lényegesen jobbat érdemelnek. Kordás László, a MASZSZ elnöke szerint a 4 százalékos emelés a minimálbér reálértékének megőrzésére sem lesz elég.

A szakszervezeti vezető ezen felül felhívta a figyelmet a Takarékbank napokban megjelent elemzésére is, amelyben a pénzintézet a bruttó átlagkereset 8,4 százalékos emelkedésével számol. Vagyis, az átlagbérek viszonylag lendületes javulása és a minimálbér erőteljesen visszafogott növelése miatt tovább mélyül a szakadék a két bércsoport között. „Egy szakszervezet ilyet nem fogadhat el” – szögezte le az elnök.

bérminimum

Kordás László a közleményben emlékeztett, a MASZSZ már 2015-ben és 2018-ban sem írta alá az akkori minimálbér-emelési megállapodást.

A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedéséről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) egyeztet a felek egyetértése esetén a kormány rendeletben hirdeti ki a minimálbér összegét.

A gyakorlat szerint a megállapodást akkor is elfogadottnak tekintik, ha a három-három munkaadói és munkavállalói szervezet valamelyike nem fogadja el azt.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 29.

Haláleset a családban, így segíthet a munkáltató

Egy hozzátartozó elvesztése mindannyiunk számára váratlan és fájdalmas esemény az életünk során. Ilyenkor teljesen érthető és természetes, hogy szükségünk van időre a veszteség feldolgozására, és a temetéssel kapcsolatos teendők elvégzésére. A munkáltatónak is kötelessége, hogy a gyászoló dolgozó terhén enyhítsen. Ennek módja a rendkívüli, vagyis az alapszabadságon felül járó, úgynevezett temetési szabadság biztosítása. A közelgő halottak napja apropóján – bár ez bármikor máskor is aktuálissá válhat – az Index szakértőhöz fordult, összeszedtünk mindent, amit a temetési szabadságról tudni érdemes.

2024. október 29.

Szorul a munkaerőpiaci hurok, az emberközpontú vezetés a kiút

Rohamléptekben változik a munkaerőpiac: ma már nemcsak a tehetségekért, hanem az alkalmas munkavállalókért is kiélezett verseny zajlik. Magyarországon évente közel 30 ezer fővel kevesebben lépnek be a munkaerőpiacra, mint ahányan nyugdíjba mennek vagy külföldre távoznak. A vállalatoknak fel kell készülniük az állandósuló munkaerőhiányra. Radikálisan új szemléletre van szükségük ahhoz, hogy sikeresen alkalmazkodjanak a megváltozott feltételekhez.

2024. október 29.

Kutyabarát munkahelyek: lehetőségek, kihívások és jogszabályi keretek

A kutyabarát irodák egyre népszerűbbé válnak a munkahelyi környezetben, mivel számos kutatás kimutatta, hogy a kutyák jelenléte csökkenti a stresszt és növeli a dolgozók elégedettségét. A kutyák munkahelyre való beengedése ugyanakkor számos kérdést és kihívást vethet fel, amelyek megoldása alapos tervezést és megfelelő szabályozást igényel.