A miniszterelnök szerint olyan védelmi vonalakkal kell rendelkezni, amelyek még a globális vállalati adó bevezetése esetén is megőrzik Magyarország munkahelyvédelmi képességét.
Magyarország sem az egységes minimálbért, sem az egységes uniós adórendszert nem támogatja – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.
Magyarország elfogadja a minimálbérre vonatkozó európai uniós elveket, azonban az az álláspontja, hogy a szabályozást a tagállamoknál kell hagyni - jelentette ki az innovációs és technológiai miniszter.
A munkahelyi egyenlőtlenségekkel és a dolgozói szegénységgel kapcsolatos parlamenti jelentést szerint az európai uniós tagállamok a nemzeti jogszabályban meghatározott minimálbért mindig a szegénységi küszöb fölé helyezzék.
Bár a minimálbér csak február 1-től emelkedett négy százalékkal, a minimálbér összegéhez igazodó adókedvezmények már januártól a megemelt minimálbér alapján számítandók.
Február 1-től a minimálbér bruttó értéke 167 400 forintra, a garantált bérminimum bruttó értéke pedig 219 ezer forintra emelkedik, ami csaknem 4 százalékos béremelést jelent.
A Liga és a Munkástanácsok elfogadja, a MASZSZ azonban nem írja alá, hogy 4 százalékkal emelkedjen a minimálbér és a garantált bérminimum.
A szerdai egyeztetés után az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) készíti el a tervezetet, amit testületi szinten még megvitatnak, hogy hétfőn dönthessenek, és február 1-jétől emelkedhessenek az irányadó bérek.
A munkavállalói oldal közül egy szakszervezet tartja magát a magasabb összeghez, a minimálbér és a garantált bérminimum szintje esetében, de ez nem kellene, hogy megakadályozza a döntést.
Van olyan munkáltató, amelyik akár 4 százalékos minimálbéremelést is támogatna – mondta a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.
A keresetstatisztikán nem hagyott nyomot a járvány, októberben is megközelítőleg a korábban megszokott dinamika szerint emelkedtek a bérek – állítja a Századvég Gazdaságkutató és a Takarékbank elemzője a KSH legfrissebb jelentését kommentálva.
Bár a munkáltatók és a munkavállalók több körben egyeztettek, nem született meg a várt megállapodás 2020-ban a 2021. évi minimálbért és a garantált bérminimumot illetően. A kötelező legkisebb munkabér összege számos egyéb juttatás összegét is meghatározza, ezért is fontos a mielőbbi megállapodás.
A gazdaság helyzete miatt egyéves megállapodás van kilátásban, és lefékezhet a minimálbér növekedése jövőre.
Az Európai Bizottság az európai minimálbérekre vonatkozó uniós irányelvjavaslatot terjesztett elő az Európai Unión belüli munkavállalók tisztességes megélhetésének biztosítására.
A jövő évi minimálbérnek a tavaly nyáron javasoltnál is magasabb emelését kezdeményezte keddi ülésén a lengyel kormány, a lépés a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) legutóbbi választási kongresszusán szerepelt egyik fő programpontként.
Mind a minimálbér, mind az átlagbér alacsonynak számít Magyarországon, régiós összevetésben – írja a Népszava.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrei és a Munkaügyi Hatóság területi szervezeti egységei februárban országszerte közösen ellenőrzik, hogy a gazdálkodók betartják-e a 2019. január 1. óta hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló szabályokat.
Összesen 1,1 millióan kapnak hivatalosan minimálbért vagy garantált bérminimumot munkájukért – írja a Pénzügyminisztérium adataira támaszkodva a Portfolio.
Magasabb minimálbért vezetnek be Romániában 2019. január elsejétől kezdődően a felsőfokú végzettséggel és legalább egy éves munkaviszonnyal rendelkező munkavállalók számára.
Előzetes információk alapján 2019-től az idei 138.000 Ft-ról 150.000 Ft-ra emelkedik a minimálbér összege. Emellett a garantált bérminimum a jelenlegi 180.500 Ft-ról várhatóan 202.000 Ft-ra növekszik január elsejétől.