A megszorítások elől menekül a magyar munkaerő
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
2007 óta élénkül a magyar migráció, és a válság újabb lendületet adott a növekedésnek, gyorsulva növekszik azok aránya, akik munkát vállalnak külföldön. Az élénkülés a gazdasági mutatók romlásával hozható összefüggésbe – derült ki a Joint Venture Szövetség csütörtöki rendezvényén elhangzott egyik előadásból.
Letagadhatatlanul gyorsulva növekszik a külföldön munkát vállalók magyarok aránya – mondta Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki Zrt. vezető kutatója a Joint Venture Szövetség csütörtökön megrendezett „Foglalkoztatás 2013” című szakmai rendezvényén. A kutató hozzátette: nagy a statisztikai adathiány, így az ebből fakadó bizonytalanság is. Többféle forrásból lehet az adatokra következtetni, s mindegyik forrás egyértelműen gyorsuló növekedést mutat – mondta.
Nem tragikus, de jelzésértékű
Hárs Ágnes szerint nem biztos, hogy tragikus a magyarok növekvő arányú külföldi munkavállalása, de fontos negatív jelzés a magyar gazdaságról. A kutató fölhívta a figyelmet, hogy a magyarok európai munkavállalásának növekedése nem 2010-ben, hanem 2007-ben kezdődött, összefüggésben a gazdasági mutatók romlásával, illetve az első megszorító csomaggal (a külföldi munkavállalás szinte mindig európai munkavállalást jelent). A válság újabb lendületet adott a kivándorlási kedvnek. Ami azonban cseppet sem természetes, mert a legtöbb európai országra nem az volt jellemző, hogy a válság hatására megugrott volna a külföldön történő munkavállalási kedv, hiszen a munkapiaci feltételek minden országban romlottak.
Magyarországra 2007 előtt Csehországhoz és Szlovéniához hasonlóan az volt a jellemző, hogy a munkavállalók alacsony arányban vállaltak külföldi munkát. A régióban ezek az országok közösek voltak a viszonylag jó gazdasági mutatókban, a régiós viszonylatban magasnak mondható vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP-ben. Magyarországon a gazdasági mutatók 2007-től romlani kezdtek, ezért váltak el a migrációs trendjei Csehországtól és Szlovéniától – derült ki a kutató előadásából.
Kérdés lehet azonban, hogy a válság hatására ugyancsak romló helyzetű Szlovéniában és Csehországban miért nem erősödött meg Magyarországhoz hasonlóan az emigrációs tendencia. A kutató rámutatott: Csehországban és Szlovéniában viszonylag nagyvonalú maradt a szociális rendszer. Hárs Ágnes arra is fölhívta a figyelmet: a válság miatt szinte mindenhol bővítették a munkanélküli ellátórendszer forrásait, ezzel szemben Magyarországon szűkítették, az ellátás időtartama rövidült.
Tovább növekszik-e az elvándorlás üteme? A kutató több, a trendet befolyásoló tényezőt is megemlített. Az egyik fontos kérdés, hogy nő-e a nyugat-európai országok bérelőnye a hazaiakhoz képest? Ha csökken a hazai reálbér, akkor a bérelőny nő, és az elvándorlás mind vonzóbb alternatívává válik. Fontos tényező az is, romlanak-e a hazai munkapiacon a feltételek, milyenek a gazdasági növekedési kilátások, s nagyon fontos, hogy milyenek a gazdasági várakozások – sorolta a kutató. Érdekes – és talán nem a legmegnyugtatóbb – jellemzője a munkavállalók elvándorlásának, hogy jellemzően szakmunkásokról van szó, bár a válság kirobbanása után nőtt a képzetlenek aránya.
Hárs Ágnes a hiányzó statisztikai adatokra hivatkozva nem adott becslést a külföldön dolgozó magyarok számáról – mint mondta, nem maga a szám, hanem a növekedés üteme az igazán érdekes -, de a félmilliós becslést illetően megjegyezte: jó lenne látni az adat forrásait, ez a szám már Románia szintjét idézi, ahol pedig még nem tartunk.
Jobb lesz, mint a KSH-adat?
Elképzelhető, hogy lesznek majd jobb adatok, ugyanis – mint Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár, a rendezvény másik előadójának prezentációjából kiderült – a kormány már dolgozik azon, hogy jobb foglalkoztatási adatokat állítson elő, mint a KSH. Jelenleg a KSH-adatok a legjobbak – mondta Czomba Sándor. A politikus előadásában színesen elmesélte: külföldi kollégája elővett egy kütyüt, s az megmutatta neki, aznap hányan dolgoztak. A magyar kormány viszont nem tud ilyen friss adatokkal dolgozni, de már munkálkodnak azon, hogy a NAV, s mások segítségével friss, érvényes foglalkoztatási adatok legyenek – fejtegette az államtitkár.
Czomba arra is utalt – konkrét nevek említése nélkül -, hogy a Bajnai-kormány által bevezetett 5 százalékpontos általános járulékcsökkentésnek semmiféle foglalkoztatási hatása nem volt. Ezzel szemben az Orbán-kormány által foganatosított célzott járulékcsökkentési program – a munkahelyvédelmi akcióterv – 20 ezer új munkahelyet fog létrehozni, tehát mintegy fél százalékkal emeli majd a foglalkoztatottságot – magyarázta Czomba.
A „béradók” csökkentésének a lehetőségét a konferencia harmadik előadója, Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi összetartozásért felelős EU biztos is megemlítette, amely egyébként az Európai Bizottság ajánlása számos országnak: nemcsak Magyarországnak, hanem Belgiumnak, Franciaországnak, Csehországnak, s más országoknak is. A bizottság a kieső bevétel pótlását elsősorban a környezeti terhelést sújtó (zöld), illetve vagyont terhelő adókból javasolja.
Hozzátette: a járulékcsökkentés nem univerzális csodaszer, s nem biztos, hogy a járulékokat örökre le kell csökkenteni, ez inkább ciklushoz kötött intézkedés, a válságra valamiféle választ kell adni. A biztos mindemellett hangsúlyozta: az unió foglalkoztatási problémái többrétűek, ezért óvakodni kell a leegyszerűsítő válaszoktól. Andor arról is beszélt, fontos, hogy a költségvetést kiigazító lépések ne ássák alá a jövő gazdasági társadalmi lehetőségeit, jusson elég forrás a jövő munkavállalóinak fölnevelésére, így például a gyermekszegénység visszaszorítása elsődleges feladat.
