A minimálbérről szavazott az Európai Parlament


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkahelyi egyenlőtlenségekkel és a dolgozói szegénységgel kapcsolatos parlamenti jelentést szerint az európai uniós tagállamok a nemzeti jogszabályban meghatározott minimálbért mindig a szegénységi küszöb fölé helyezzék.

A képviselők szerint a megfelelően megállapított minimálbér megoldást jelent az egyenlőtlenségek csökkentésére és a dolgozói szegénységre.

Az EP tagjai a jelentésben indítványozták azt is, hogy az atipikus módon foglalkoztatott vagy nem hagyományos munkaviszonyban dolgozóknak biztosítsanak másokkal azonos jogokat, és vezessenek be a jelenleginél jobb munka-szabadidő arányt.

A minimális munkakörülményekre vonatkozó jogszabályokat minden munkavállaló esetében be kell tartani: ez fontos eleme a dolgozói szegénység elleni harcnak – hangsúlyozták a képviselők. Mivel a nőket nagyobb valószínűséggel sújtja a szegénység és társadalmi kirekesztés, ezért a nemek közötti bérszakadék felszámolása és a megfizethető, jó minőségű gyermekgondozás is fontos szerepet játszik a szegénység elleni küzdelemben.

európai

Az uniós statisztikai hivatal meghatározása szerint dolgozói szegénységről akkor kell beszélni, ha a munkavállaló félévnyi munkájáért kapott összjövedelme a szociális juttatásokkal együtt nem éri el a háztartásokra számított éves nemzeti mediánjövedelem 60 százalékát. Uniós adatok szerint 2018-ban az európai munkavállalók 9,4 százalékát, Magyarországon 8,4 százalékát fenyegette a dolgozói szegénység.

Az Európai Bizottság novemberben terjesztette elő a megfelelő minibérrel kapcsolatos javaslatát, amely méltányos minimálbért és tisztességes megélhetést hivatott biztosítani az uniós munkavállalóknak, bárhol dolgozzanak is.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 27.

Előkerült egy OECD jelentés a tervezett nyugdíj-változtatásról

Meglepte a nyugdíjas szervezeteket az OECD számára szinte titokban, de mindenképpen társadalmi egyeztetés nélkül összeállított nyugdíjreform tervezet, amiből kiderül egyebek között, hogy a kormány jelentősen szigorítaná, sőt akár meg is szüntetné a „nők 40” rendszerét. A napokban napvilágot látott írásban a nyugdíjkorhatár megemelése is reális célként szerepel. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) érdemi szakmai párbeszédet követel.

2024. szeptember 27.

KSH: egyszerre nőtt a foglalkoztatottak és munkanélküliek száma

2024 augusztusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 39 ezerrel, 4 millió 748 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).