A munka díjazására vonatkozó adatok nyilvántartása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alábbiakban a Személyes adatok kezelése a munkaviszonyban c. könyvből közlünk részletet, melyből megtudhatja, hogy a munkabér elszámolása érdekében milyen adatkezelési műveleteket szükséges elvégezni.


A munkáltató főkötelezettsége a munkabér fizetése [Mt. 42. § (2) bekezdés b) pont]. Ezen kötelezettsége teljesítése érdekében a munkavállaló részére járó munkabért – eltérő megállapodás hiányában – utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni [Mt. 155. § (1) bekezdés], a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni [Mt. 157. § (1) bekezdés], a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni a munkavállaló részére [Mt. 155. § (2) bekezdés].

A munkabér elszámolásakor a munkáltató megállapítja, hogy a munkavállaló az adott időszakban milyen összegű munkabér-re jogosult és ezt a bért milyen levonások terhelik. Erre tekintettel a munkavállaló munkabérének elszámolása során figyelembe kell venni a munkavállaló munkaszerződésében meghatározott alapbérét, az irányadó bérformát (időbér, teljesítménybér, illetve a kettő összekapcsolásával megállapított díjazás), az adott bérformára vonatkozó rendelkezéseket, a munkavállalót megillető bérpótlékokat, adott esetben azon feltételeket, amikor munkavégzés hiányában is megilleti díjazás a munkavállalót, a munkáltató döntésén alapuló juttatás feltételeit például prémium, jutalom, jutalék stb. Ennek megfelelően a munkabér elszámolásához figyelembe kell venni minden releváns tényt, adatot (például a munkaidő-nyilvántartás adatait, a teljesítménykövetelmény teljesítésére vonatkozó adatokat) és körülményt, amelyek a munkavállaló munkabérének megállapításához szükségesek az Mt. munka díjazására vonatkozó rendelkezéseivel összhangban. A munkabér elszámolásához szükséges adatok kezelésének jogalapja törvény az Mt. idézett rendelkezéseire tekintettel a munkáltató munkabérfizetési kötelezettségének teljesítésével összefüggésben. A munkabér elszámolása érdekében számos adatkezelési művelet elvégzése szükséges, úgymint például a munkabér megállapításához kapcsolódó feltételek teljesülésére vonatkozóadatok felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, számítási műveletek végzése. 

Amiről biztosan szó lesz:

  • A munkavállalók személyes adatainak védelme a nemzetközi jogi normák és az európai uniós jog keretében
  • Az adatvédelmi szabályozás fejlődése a magyar munkajogban
  • A munkavállaló ellenőrzésével összefüggő

Időpont: 2016.06.02.
Előadó: dr. Arany-Tóth Mariann
Helyszín: Hotel Hungária City Center (Budapest VII. ker., Rákóczi út 90.)
 

Az adatkezelés jogszerű, ha az az Mt. vagy az egyéb alkalmazandó jogszabály rendelkezéseivel, illetve az adatvédelmi alapelvekkel összhangban van. Az Mt. a munkabér elszámolása érdekében részletesen szabályozza az alapbér meghatározásának szabályait, a bérpótlék számítását, a távolléti díj számítását, a munkabér megállapításának és kifizetésének garanciáit. E rendelkezések és a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló Korm. rendelet, valamint a munkabérből történő levonással összefüggésben a járulékfizetési és adófizetési kötelezettség teljesítésére vonatkozó rendelkezések is azt a célt szolgálják, hogy a munkabér elszámolása és a munkabérből történő levonás helyesen történjen és azt a munkavállaló ellenőrizhesse. Erre tekintettel írja elő az Mt. 155. § (3) bekezdése, hogy a kifizetett munkabér elszámolásáról szóló írásbeli tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja.

A fentiekből következően a munkabér-fizetési kötelezettség teljesítésével összefüggésben nyilvántartásban kezelhetőek a munkavállaló munkabérének elszámolására vonatkozó adatok,
továbbá mindazon adatok, amelyek a munkavállalónak biztosított juttatásokra vonatkoznak, mint például a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti béren kívüli juttatások, továbbá a munkáltató által megtérített költségek elszámolására vonatkoznak. A nyilvántartás tartalmazhatja továbbá a munkavállalónak az Mt. vagy külön jogszabály alapján tett, a munkabér elszámolására, kifizetésére, a munkabérből levonásra vonatkozó nyilatkozatait, úgymint például a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvény 1. §-a szerint a munkavállaló írásbeli kérelmét a munkavállaló munkabéréből a szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíj levonására. Az adatok nyilvántartása elősegíti a munkáltatónak a munkabér elszámolására vonatkozó kötelezettsége teljesítését, az adatvédelmi alapelvekkel összhangban az adatok időszerű, pontos, a valóságnak megfelelő, teljes rögzítését, célhoz kötött, tisztességes és törvényes kezelését, szükség esetén az elszámolás módosításának elvégzését, továbbá a munkavállaló jogainak érvényesítését. 

Az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzésére a munkáltató adatfeldolgozót vehet igénybe az Mt. 10. § (3) bekezdése szerint. A hatósági ellenőrzés szempontjából is releváns a munka díjazására vonatkozó egyes adatok törvényes kezelése. A munkaügyi ellenőrzés kiterjed a jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzésére [Met. 3. § (1) bekezdés g) pont]. 

Részlet a Személyes adatok kezelése a munkaviszonyban c. könyvből. A könyvet itt rendelheti meg. 

Munkajogi kiskönyvtár sorozat 9. rész, Szerző: dr. Arany-Tóth Mariann


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.