Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A közép- és kelet-európai magánvállalkozások számára a legnagyobb kihívást a szakképzett munkaerő fokozódó hiánya jelenti, ami akadályozza a növekedésüket is; a PwC csak a magánvállalkozásoknál 358 milliárd euróra becsüli a régióban a probléma miatt elmaradt bevételeket.
A közleményében a tanácsadó jelezte: ez az összeg több, mint Horvátország, Magyarország és Szlovákia együttes GDP-je.
A PwC a régió 15 országában 600 magánvállalkozást kérdezett meg február és április között, a cégek negyede szerint a szakképzett munkaerő hiánya évente több mint 5 százalékos bevételkieséssel jár.
A közlemény idézi Juhász Gergelyt, a PwC Magyarország magánvállalkozásokért felelős cégtársát, aki elmondta, hogy a szakképzett munkaerő hiánya korlátozza a vállalatokat a kibontakozásban, csökkenti a bevételeket és jelentős hatással van a gazdasági növekedésre a közép- és kelet-európai régióban.
A felmérésből az is kiderül, hogy a régióban a magánvállalkozások több mint fele növekedésre számít a következő 12 hónapban, és csak 8 százalékuk prognosztizál alacsonyabb árbevételt. Horvátországban a vállalkozások 67 százaléka vár növekedést, Magyarországon 56 százalék optimista. A legkevésbé bizakodó válaszadókat Romániában (50%) és Oroszországban (42%) találták.
A cégvezetők 68 százaléka a digitalizációtól az üzleti folyamatok javítását várja. A megkérdezettek csaknem fele úgy tekint erre, mint egy adatelemzési eszközre, amellyel személyre szabhatók a termékek és szolgáltatások, csak 35 százalékuk viszonyul haladóbban a digitalizációhoz, amely lehetőséget nyújt az ügyfelek igényeit teljes körűen kiszolgáló megoldások kifejlesztésére.
A régióban a magánvállalkozásoknak csak 23 százaléka tervezi, hogy befektetéseik több mint 5 százalékát fordítják a digitalizációra, míg ez az arány Európa technológiailag fejlettebb részein, például Skandináviában 35 százalék.
(MTI)
Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.
Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) munkahelyi hőguta és hőstressz megelőzési terv – hőségprotokoll -, kidolgozását, ennek kollektív szerződésbe építését, valamint a jelenleginél jóval gyakoribb hatósági ellenőrzést szorgalmaz.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
