A következő negyedévben a magyarországi munkáltatók 30 százaléka jelezte, hogy a munkaerő-állományának növelésére törekszik, miközben csökkentést 17 százalékuk tervez – derül ki a ManpowerGroup munkaerőpiaci előrejelzéséből.
Bár továbbra sem enyhül a munkaerőhiány Magyarországon, a járvány alatt megjelenő, majd az orosz-ukrán konfliktus kitörése után tovább súlyosbodó alapanyaghiány már majdnem ugyanannyi cégnek jelent problémát. A harmadik legtöbb kihívást okozó tényező az árfolyamváltozás – derült ki a K&H kkv bizalmi index eredményeiből.
Márciusban az ipar belföldi értékesítési árai 39,4, az exportértékesítésé 19,0 százalékkal nőttek, átlagosan 25,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál.
A cégek nagy része szerint még súlyosabb lesz a helyzet, pedig már most is nagyobb a kihívás, mint a járvány előtt – derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) felméréséből.
Az építőipari cégek véleménye és a rendelésállomány alapján az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) 2022-ben is az ágazat növekedésére számít, ennek üteme várhatóan 5-6 százalékos lesz.
Erős munkaerőhiány is kialakult a piacon, és nőtt a dolgozók munkakeresési kedve is – közölte a Profession.hu.
A szak-, betanított- és segédmunkásokat toborzó hirdetések száma 61 százalékkal nőtt idén 2020-hoz képest – közölte saját adtabázisa alapján a Profession.hu.
Bár az április foglalkoztatási-munkanélküliségi adatokban még a járvány harmadik hullámának hatása tükröződik, a nyitás előrehaladtával, még akár a nyáron munkerőhiány is beállhat – állapították meg a megkérdezett gazdasági elemzők.
Az év elején mintegy 180 ezer kölcsönzött munkavállaló dolgozott Magyarországon, számuk áprilisban a koronavírus-járvány miatt 120 ezerre csökkent, augusztustól azonban ismét megnőtt az igény a kölcsönzött munkaerőre, így számuk az év végére elérheti akár a 200 ezret is.
Az Ember - Adat - Stratégia 2020 című tanulmányban a Profession.hu adatbázisának 2017 és 2019 január - szeptemberi adatait hasonlították össze, amelyből megállapították, hogy a munkahelyváltás jellemzően öt hónapig tart, a toborzási szokások pedig elmozdultak a proaktív keresés felé. Ezt támasztja alá, hogy a toborzási oldal 400 ezer ember önéletrajzát tartalmazó adatbázisában a toborzók tavaly 30 százalékkal gyakrabban kerestek rá munkavállalói profilokra, mint egy évvel korábban, a vállalatoknak tehát már nem elég várniuk a megfelelő munkaerő jelentkezésére, aktívan kell megkeresniük a jelölteket az életrajzok alapján. Ugyanakkor arra is rámutattak, hogy lassuló ütemben nőtt a magyarországi cégek munkaerő-kereslete az elmúlt három évben, miután a tartós munkaerőhiány és a magas fluktuáció folyamataik digitalizációjára, automatizálására, valamint álláshely-racionalizációra kényszerítette a vállalkozásokat. A közleményben Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési vezetője kifejtette, a növekvő munkaerőhiány és az ezzel párhuzamosan megváltozott kereslet-kínálati egyensúly az álláskeresők számára lehetővé teszi, hogy hosszabb ideig gondolkozzanak, megfontoltabb döntést hozzanak. A kialakult helyzet a munkaadókat válaszlépésekre ösztönzi, így már proaktív módszerekkel kell jelölteket találniuk: önéletrajzi adatbázisokat használnak. Ezek sikeres alkalmazásához fejlett keresőmotorokat, mesterséges intelligenciára épülő ajánlórendszereket építenek be a folyamataikba - mutatott…
Európán belül a közép- és kelet-európai EU-gazdaságokban okozza a legnagyobb gondot a munkaerőhiány, és ez növekedési kockázatként is terheli a térség kilátásait – áll a Moody’s Investors Service hétfőn Londonban ismertetett éves szektorjelentésében.
Immár négy éve a magyar gazdaság egyre erősödő problémája a munkaerőhiány: mára több mint 250 ezer álláshely áll betöltetlenül, és a jelenleg évi mintegy 50 ezres növekedést mutató tendencia a következő néhány évben legfeljebb lassítható – derül ki a BDO Magyarország közelmúltban készült elemzéséből.
A képzett külföldi munkaerő kontrollált bevonása nélkül már rövidebb távon is megoldhatatlan problémát okozna számos területen a munkaerőhiány. Ha pedig egy vállalat hosszú távon is képtelen megoldani a munkaerőhiányt, akár úgy is dönthet, hogy átszervezi, más országba telepíti termelését. Ilyen szempontból a vendégmunkások emelkedő száma – átmeneti megoldásként – előnyös a magyar munkavállalók számára, hozzájárul a hazai munkahelyek hosszú távú megőrzéséhez, és csökkenti a szezonálisan esetleg megugró túlmunkát – hívja fel a figyelmet a Prohuman, az ország legjelentősebb, munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalata.
A munkaerő-tartalék aktivizálásának fontosságáról beszélt egyebek mellett Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára, aki egy keddi konferencián azt is hangsúlyozta, hogy a versenyszférában több munkavállalóra van szükség, mint amennyi állás nélküli, foglalkoztatható ember van Magyarországon.
Meghatározó szerepet kap a mesterséges intelligencia (MI) a vállalatok jövőbeni sikerében világszerte – mutat rá az EY friss kutatása. Az intelligens megoldások, mint például a mobilasszisztensek vagy az ügyfélszolgálati chatbotok jelentősen javíthatják a felhasználói élményt. A hazai cégeknél azonban még csak kezdeti fázisban van az első MI-n alapuló szolgáltatások bevezetése.
A közép- és kelet-európai magánvállalkozások számára a legnagyobb kihívást a szakképzett munkaerő fokozódó hiánya jelenti, ami akadályozza a növekedésüket is; a PwC csak a magánvállalkozásoknál 358 milliárd euróra becsüli a régióban a probléma miatt elmaradt bevételeket.
Hogyan hidalnák át a vezérigazgatók világszerte a munkavállalóik szakképzettségi hiányosságait? Miként segítheti a technológia a munkahelyi produktivitást? Ki a felelős az automatizálás miatt elbocsátott munkavállalókért? Ezekre a kérdésekre is választ ad a PwC Talent Trends 2019: Upskilling for a Digital World tanulmánya, amely 3200 első számú vezető válaszai alapján készült.
Egyre később adják át az új építésű lakásokat, a csúszás elsődleges oka pedig, hogy nincs elegendő szakmunkás az ütemtervek betartásához – mondta az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke kedden az M1 aktuális csatornán.
A magyar pénzügyi vezetők mindenekelőtt rugalmas foglalkoztatási formákkal és a munkakörülmények javításával kezelnék a munkaerőhiányt. Az InfoTandem infografikája.
A munkaerőhiány miatt új megközelítést kell alkalmazniuk a cégeknek a munkavállalók toborzására és megtartására: nem elég a vonzó fizetés, jó munkahelyi élményt is kell nyújtani. A kulcs az employer branding, azaz munkáltatói márkaépítés lehet, amely során a vállalatok a már meglévő, vonzó pozitív elemeket teszik láthatóvá a jelenlegi és potenciális munkavállalók számára. A családi vállalatok előnyben vannak más cégekkel szemben, mivel a karizmatikus vezető és a család jelenléte biztosítja azt az alapot, amivel könnyeben tudnak azonosulni a munkatársak – hangzott el a K&H székházban szervezett családi vállalatok klubján.
