A munkaidőkeret kiegészítő válságkezelő-eszköz is lehet Koronavírus

Szerző: dr. Oláh Tamás
Dátum: 2020. június 25.
Címkék: , ,
Rovat:
A veszélyhelyzet közepette módosított, legfeljebb 24 hónap időtartamra elrendelhető munkaidőkeret lehetősége egy olyan jogintézményre irányította rá a figyelmet, amely már eddig is létezett ugyan, de a benne rejlő lehetőségeket csak kevesen ismerik igazán – írja az RSM blogja.

Az új munkabér-támogatás szabályozás és a munkaidőkeret

A járványhelyzet közepette azt tapasztaltuk, hogy a termelő vállalkozások kivételével a cégeknek fenntartásai vannak a munkaidőkerettel kapcsolatban. Vonakodnak azt az átmeneti nehézségek megoldásaként felhasználni. Nehezítette a helyzetet az is, hogy a munkabér-támogatás első szabályozása feltételként szabta, hogy munkaidő keretnek le kellett járnia, vagy azt le kellett zárni. Később a módosított bértámogatással kapcsolatos szabályozás kivette a bértámogatás feltételei közül a munkaidőkeret alkalmazását. Ennek megfelelően a munkaidőkeret bevezetése akár a nehézségek orvoslásának kiegészítő eszköze lehet.

Munkaidőkeret – kockázatok és kérdések

A vállalkozások munkaidőkerettől való tartózkodása annyiban megalapozott, hogy a munkaidőkeret bevezetése rejt magában kockázatokat, amelyet előre át kell gondolni, és amelyekre fel kell készülni.

A felkészülés során választ kell adnunk több kérdésre is, például milyen hosszú időtartamra tervezünk, hiszen a munkaidőkeret bevezetése történhet egyoldalúan, de annak módosítása már kétoldalú megállapodáshoz kötött. Érdemes azt is megtervezni, hogy a munkaidőkereten belül mikor és milyen mértékű munkaterhelés várható, hiszen a munkaidő beosztásának joga nem korlátlan, a munkavállalók egészségének megóvása és a biztonságos munkavégzés követelményének betartása mellett a munka és pihenőidő mennyiségét szabályozó rendelkezéseket is be kell tartani.

A munkaidőkeret nem a termelő szektor kiváltsága

Mindazonáltal a sokrétű szabályozás sem jelenti azt, hogy csak szűk körben lehetne igénybe venni a munkaidőkeret intézményét. Akár kis piaci szereplő is kialakíthatja azt a munkaidő-beosztási rendet, ami átlendíti például egy járványhelyzeten és akár fennmaradhat az azt követő időszakban is.

Ezt lehet szemléltetni akár egy virágüzlet működésén keresztül is. Egy virágbolt működésében ugyanúgy vannak kiemelkedően forgalmas időszakok, például jelentős ünnepek alkalmával a szokásos napi forgalmuk többszörösét is lebonyolíthatják. Egy ilyen cég esetében egy jól megtervezett munkaidőkerettel a kiemelt időszakokban akár napi 12 óra munka is előírható anélkül, hogy az alapbéren felüli kifizetési kötelezettség terhelné a munkáltatót. A munkavállaló pedig a kevésbé forgalmas időszakokban rövidebb munkanapokhoz vagy több pihenőidőhöz juthat.

A megváltozott gazdasági környezetben ezért érdemes végiggondolni, hogy mennyire szervezhető át a vállalkozás működése akként, hogy egy időszakosan fennálló alacsonyabb munkaidő-igény miatt a dolgozók munkaidejét részben egy jövőbeli periódusra átcsoportosítva szervezze át a vállalkozás. A munkaidőkeret számos lehetőséget rejt magában abban az esetben is, ha az nem 24 hónapig tart, ezért javasolt a vállalkozás optimalizálása, működés reorganizációja körében figyelembe venni.

A bejegyzés szerzője dr. Oláh Tamás, ügyvéd, az RSM Legal szakértője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek:


Miben érinti a munkavállalókat a munkáltató személyében bekövetkezett változás?
2020. július 8.

Miben érinti a munkavállalókat a munkáltató személyében bekövetkezett változás?

Mi történik a munkavállalókkal, a munkaviszonyokkal a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén, amelyre például a cég eladása miatt kerülhet sor? Változatlan marad-e a jogviszony, vagy új szerződéskötés szükséges? A közösen vagy egyénileg kiharcolt jogosultságok elvesznek, vagy az új munkáltató köteles ezekhez igazodni?