A munkáltató állásfelajánlási kötelezettsége


A munkavállaló oldalán felmerülő, jogszabályban meghatározott körülmények fennállásakor a munkáltatót állásfelajánlási kötelezettség terheli. A kötelezettség célja a munkavállaló jogvédelmének biztosítása. Hogy mely esetekben kerül erre sor, illetve mi a pontos tartalma ennek a kötelezettségnek, az alábbiakból kiderül.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a munkaszerződés felmondásának szabályozása körében rendelkezik az ún. felmondási védelem jogintézményéről, ennek egyik válfaja a felmondási korlátozás. A felmondási korlátozás részben megköti a munkáltató kezét a munkaviszony felmondással történő megszüntetése kapcsán, lévén felmondási jogosultságát csak az állásfelajánlási kötelezettsége előzetes teljesítése esetén gyakorolhatja. Ennek megfelelően az Mt. előírja a munkáltató számára, hogy ahelyett, hogy mielőtt felmondással megszüntetné a munkaviszonyt, kíséreljen meg a szervezetén belül találni a munkavállalónak egy olyan álláshelyet, melynek betöltésére alkalmas. Az állásfelajánlási kötelezettség tehát egy, a munkavállalókat védeni hivatott jogintézmény, ami ugyanakkor nem érvényesül az azonnali hatályú felmondással és a munkajogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésével kapcsolatban, csupán a munkáltatói felmondáshoz kapcsolódik.

Az állásfelajánlási kötelezettség teljesítése érdekében a munkáltatónak meg kell vizsgálnia, hogy van-e olyan betöltetlen másik munkakör nála, amely megfelelő lenne a munkavállaló számára. A munkáltatónak azt kell szem előtt tartania, hogy a betöltetlen munkakör a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő legyen, azaz a munkavállaló azt képes és alkalmas legyen ellátni. Amennyiben nincs ilyen álláshely, a felmondás jogszerűen közölhető. Munkáltatói szempontból az álláshelyek áttekintését javasolt dokumentálni, hogy később a munkáltató akkor is igazolni tudja állásfelajánlási kötelezettsége teljesítését, ha ténylegesen nem tud a munkavállalónak ajánlatot tenni.

Ha a munkáltató talál a munkavállaló számára megfelelő álláshelyet, esetleg többet is, azt, illetve azokat fel kell ajánlania a munkavállaló számára. Az ajánlattételre a munkavállaló kétféleképpen reagálhat: elfogadhatja az ajánlatot, illetve elutasíthatja azt. Előbbi esetben a felek munkaszerződésüket megfelelően módosítják, a munkavállaló a továbbiakban az új munkakörben dolgozik, a munkaviszony pedig fennmarad. Felmondás közlésére ebben az esetben a munkáltató nem keríthet sort jogszerűen. Ha a munkavállaló a munkáltató ajánlatát elutasítja, a munkáltató állásfelajánlási kötelezettsége teljesítettnek minősül, jogszerűen kerülhet sor a felmondás közlésére.

A munkáltatót terhelő állásfelajánlási kötelezettség három munkavállalói kört érint:

– a védett korban lévőket, vagyis a legfeljebb öt évvel az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt álló munkavállalókat;

– az anyát, illetve a gyermekét egyedül nevelő apát, a gyermek három éves koráig; továbbá

– a rehabilitációs ellátásban, valamint a rehabilitációs járadékban részesülő munkavállalókat.

Az állásfelajánlási kötelezettség a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éves időtartamon belül a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból közölt felmondáshoz kapcsolódik, a munkavállaló magatartásához kapcsolódó okból munkaviszonya akkor mondható fel, ha annak indoka már a rendkívüli felmondáshoz is elegendő [Mt. 66. § (4) bek.]. Az állásfelajánlási kötelezettség az anyát, illetve a gyermekét egyedül nevelő apát illetően is érvényesül a gyermek hároméves koráig, amennyiben a munkavállaló szülési vagy a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot nem vesz igénybe [Mt. 66. § (6) bek.]. Így például az az anya, aki gyermeke 3 éves korának betöltése előtt újra munkába áll, gyermekének 3 éves koráig védelmet élvez az állásfelajánlási kötelezettség által. Végül a rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő munkavállalók esetében az Mt. csak a munkavállaló egészségi okkal összefüggő képességére alapított felmondás esetén garantálja a felmondási védelmet. Ez esetben lehetséges, hogy a munkáltató eleget tesz az állásfelajánlási kötelezettségének, ám a munkavállaló a felajánlott munkakört alapos okkal (például azért, mert a felajánlott munkakör rá nézve aránytalanul sérelmes) nem fogadja el. Ilyenkor a munkáltató annak ellenére köteles fenntartani a munkaviszonyt, hogy a munkavállaló az egészségi állapota miatt nem foglalkoztatható.

Ha a munkáltató megszegi a fentiekben ismertetett állásfelajánlási kötelezettségre vonatkozó szabályokat, felmondása jogellenesnek minősül. Amennyiben a munkáltató nem vizsgálja meg az elérhető álláshelyeket a szervezetén belül, vagy a munkavállalónak nem ajánlja fel a neki megfelelő munkakört, a munkáltató által közölt felmondás mindenképpen jogellenes, nem számít, hogy az abban megjelölt indok egyébként helytálló.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.

2024. május 8.

Mindent felforgat a mesterséges intelligencia, de a hazai vállalkozók még a kanyarban sincsenek

A vezetői képzések aranykorukat élik, mind a fejlett piacokon, mind globálisan rekordnövekedést mutatva, a következő évtizedben duplázva a szektor bevételét. A BetterManager kutatása alapján minden vezetői képzésre költött dollár hétszeresen térül meg a cégnek, míg egy másik kutatás egy éven belüli 4,1-szeres megtérülést mutatott ki, tehát jelentős megtérülésű versenyképességi faktor a cégvezetők folyamatos tanulása.