A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme

Nem kétséges, hogy a munkavállaló azáltal, hogy munkát végez, a munkáltató jogos gazdasági érdekeit szolgálja. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme ugyanakkor nem merül ki ennyiben, hanem éppen, hogy arról szól, hogy a munkavállalónak bizonyos magatartásoktól tartózkodnia kell. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) az általános magatartási követelmények között szól a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelméről és az ezzel kapcsolatos munkavállalót terhelő kötelezettségekről. Eszerint a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné [Mt. 8. § (1) bekezdés]. Ez a kötelezettség a munkavállalót a munkaviszony fennállása alatt külön megállapodás nélkül, automatikusan, a munkaviszony megszűnése után pedig kizárólag versenytilalmi megállapodás folytán terheli.

Bár az Mt. nem határozza meg a jogos gazdasági érdek fogalmát, ez alatt minden olyan érdeket érteni kell, ami a munkáltató gazdasági tevékenységével összefüggésben áll. A jogos gazdasági érdek tehát egy gyűjtőfogalom, amelynek sérelme megvalósul, ha például a munkavállaló egy konkurens cégnél is munkát vállal vagy ilyen céget alapít, a versenytárssal összejátszik vagy felfedi a munkáltató üzleti titkait. A törvény azonban természetesen csak a munkáltató jogos érdekeit védi, a jogellenes tevékenységet illetően a munkavállalót nem terheli a szóban forgó kötelezettség. Emiatt nem sérti meg a munkáltató jogos gazdasági érdekeit a munkavállaló, ha tanúként történő kihallgatásakor tett, szabálytalanságokat elismerő nyilatkozata alapján a hatóság bírságot szab ki a munkáltatóra. A munkáltató jogellenes működését ugyanis nem köteles a munkavállaló támogatni.

Jogos gazdasági érdek fennállása esetén ugyanakkor már annak veszélyeztetése is megvalósítja a kötelezettségszegést. Ez azt jelenti, hogy nem kell konkrét sérelmet előidéznie a dolgozónak, elég, ha ennek lehetősége fennáll. Egy bírósági döntés értelmében például a munkavállaló azáltal, hogy a munkáltatójánál megszerzett szakmai tapasztalatait, ismereteit a saját internetes oldalán a nyilvánossággal megosztja, megvalósítja a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetését [EBH2015. M.1.]. Ugyanígy a szabálytalan munkavégzés is veszélyeztetheti a munkáltató jogos gazdasági érdekeit, ami megvalósulhat például azáltal, hogy a munkavállaló a gyártási procedúra során gondatlanságból selejtes terméket állít elő. Megjegyzendő, ha a dolgozó kárt okoz, a munkavállaló kártérítési felelősségére vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.

A munkavállaló a munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére [Mt. 8. § (2) bekezdés]. A munkavállalónak tehát a munkaidején kívül is tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amellyel veszélyezteti munkáltatója jogos gazdasági érdekeit. A munkavállaló munkaidőn kívüli magatartásának megítélésekor ugyanakkor jelentősége van a munkavállaló által betöltött munkakör jellegének és a munkáltató szervezetében elfoglalt pozíciójának is. Emellett minden esetben vizsgálni kell, hogy a magatartás közvetlenül és ténylegesen vajon alkalmas-e a jogos gazdasági érdekek veszélyeztetésére. Ha például egy 10-15 főt foglalkoztató cég egyik kiemelt üzletkötője valamely közösségi oldalra egy kifogásolható (például erotikus) képet tölt fel magáról, a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése az említett szempontok alapján megállapítható. Míg értelemszerűen más megítélés alá esik, ha ugyanezt a magatartást például egy óriás foglalkoztatónál több ezrével, betanított munkakörben dolgozó munkavállalók egyike tanúsítja. A kiemelt üzletkötő esetében a munkáltató jogos gazdasági érdeke jelentős mértékben sérülhet is, míg a betanított munkakörben dolgozó esetében ez aligha merülhet fel.

A munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja [Mt. 8. § (3) bekezdés]. Ez esetben is elegendő a veszélyeztetés, ezért, ha a munkavállaló például olyan kijelentést tesz, amely alkalmas arra, hogy a munkáltató ügyfeleinek bizalma megrendüljön, amely azok elvesztését eredményezheti, a munkavállaló megsérti az említett tilalmat, hiába nem veszített el végül egyetlen ügyfelet sem a munkáltató. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése vagy sérelme a munkavállaló véleménynyilvánítása révén ugyanakkor csak akkor állapítható meg, ha a veszély vagy a sérelem súlyos. Emiatt a bagatell vagy közhelyszerű megnyilvánulások nem vetik fel a tilalom megsértését. Ugyanúgy nincs szó a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek sérelméről vagy veszélyeztetéséről, ha például a gyári szalagsor mellett álló dolgozók egymás között a munka mennyiségéről vagy a munkáltató munkavállalói felé tanúsított hozzáállásáról panaszkodnak.

A munkavállaló munkavégzése során számtalan bizalmas információhoz juthat, amelyeknek a megőrzéséhez a munkáltatónak alapvető érdeke fűződik. Emiatt írja elő az Mt., hogy a dolgozó köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni és ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat [Mt. 8. § (4) bekezdés]. E körben olyan információk merülhetnek fel, amelyeknek megtartására köteles lehet a munkavállaló, mint az ügyféllista, a kapcsolatrendszer, a pénzügyi információk, a működési gyakorlat vagy akár egyes technológiák. Ez a kötelezettség a munkavállalót a munkaviszony megszűnését követően, külön megállapodás nélkül is köti.

Ha a munkavállaló a munkáltató jogos gazdasági érdekeit védő törvényi kötelezettségét megsérti, vele szemben akár azonnali hatályú felmondás közlésére is sor kerülhet [Mt. 78. § (1) bekezdés].

---