A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkaviszony fennállásakor sok helyzetben előírja a jogszabály a felek részére a tájékoztatási kötelezettséget. A tájékoztatást úgy kell megtenni, olyan időben és módon, hogy lehetővé váljon az érintettek részére a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése. Írásunkban a munkáltatói oldalról felmerülő tájékoztatási kötelezettségek köréből adunk áttekintést.


Amikor a felek munkaviszonyt létesítenek, általában – legalább szóban – megállapodnak a munkavégzéshez kapcsolódó lényeges feltételekről. Néhány munkafeltételről a jogszabály tételes rendelkezése értelmében a munkáltatónak legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül írásban kell tájékoztatnia a munkavállalót. Ezek az alábbiak:

a) a napi munkaidő,

b) az alapbéren túli munkabér és egyéb juttatások,

c) a munkabérről való elszámolás módja, a munkabérfizetés gyakorisága, a kifizetés napja,

d) a munkakörbe tartozó feladatok,

e) a szabadság mértéke, számítási módja és kiadásának szabályai,

f) a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályai,

g) a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, továbbá

h) ki minősül a munkáltatói jogkör gyakorlójának

Az a)-c), valamint e)-f) pontokban említett tájékoztatás megadható a jogszabályra való hivatkozással is.

Amennyiben a fent felsoroltakban, vagy a munkáltató megnevezésében, lényeges adataiban változás következik be, a munkavállalót a változást követő 15 napon belül írásban tájékoztatni kell.

Abban az esetben, ha a munkaszerződés alapján a munkaviszony tartama az 1 hónapot vagy a munkaidő a heti 8 órát nem haladja meg, a munkáltatót a fentiek közül csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának személyéről terheli a tájékoztatási kötelezettség.

15 napot meghaladó külföldi munkavégzés esetén – a fentieken túlmenően – a munkáltatónak plusz tájékoztatási kötelezettsége van a külföldi munkavégzés helyéről, tartamáról, a pénzbeli és természetbeni juttatásokról, a díjazás és egyéb juttatás pénzneméről, valamint a hazatérésre irányadó szabályokról.  Ezekről a munkavállalót legkésőbb a külföldre való utazást megelőző 7 nappal írásban tájékoztatni kell.

A munkáltató a munkavállalót korlátozhatja a munkaidején kívüli magatartásában, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. A korlátozásról a munkavállalót előzetesen és írásban kell tájékoztatni.

A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége fennáll a munkavállaló személyes adatainak kezelésével kapcsolatban is. Ennek alapján a munkáltató a munkavállalóra vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy a munkavállaló hozzájárulásával közölhet. Nem szükséges a munkavállaló hozzájárulása, ha a munkáltató a munkavállaló személyes adatait a munkaviszonyból származó kötelezettségei teljesítése végett adatszolgáltatónak (például könyvelő iroda, bérszámfejtési szolgáltató részére a bérszámfejtéshez) adja át, de erről a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell.

Amennyiben a munkáltató a munkavégzés során a munkavállaló ellenőrzésére szolgáló technikai eszközöket alkalmaz, erről a munkavállalót tájékoztatni köteles.

Továbbá írásbeli tájékoztatási kötelezettsége van a munkáltatónak a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig. Az erről szóló tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja.

Ha a jogszabály nem rendelkezik írásbeliségről a tájékoztatás módjára vonatkozóan, akkor közöltnek minősül a tájékoztatás akkor is, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik.

A cikk szerzője Kovács Krisztina, az UCMS Group Hungary munkatársa.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 30.

A tavalyi év végéhez képest jobban aggódnak a munkahelyükért a magyar munkavállalók

Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.